Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1909

Közigazgatói jelentés a főiskola 1909—1910. évi életéről. 1. Az 1909—10. iskolai év általános képe. Föiiszteletü Elöljáróság! Mélyen tiszlelt Közönség! Őszintén sajnálom, hogy most, amikor csaknem négy esztendős hivataloskodás után utólszor teszek jelentést a sárospataki főiskoláról, ennek 1909—10. évi életéről, ezt a jelentésemet is az előbbiekéhez hasonló, túlnyomóan sötét vonásokból kell összeállítanom. Sajnálom már csak azért is, hogy ezt a Kálvini esztendőt sem ünnepelhettük meg anélkül, hogy Kálvin-keserüség ne lakozott volna a szivünkben. És sajnálom még azért is, mert ez az esztendő volt az, amelyben egyházi és iskolai autonomiánk az állammal szemben vereséget szenvedett, —- nemcsak, hanem főiskolánk ősi függetlenségéből is kénytelenek voltunk egy jó darabot letörni és megbirhatatlan anyagi szükségleteink miatt az állam támogató karjai alá menekülni. Ezek a komor vonások már magukban véve sem engedik meg, hogy a haldoklóban levő esztendőről derűs képet nyújtsak. Az én feladatom különben sem a szépítgetés, a mentegetődzés, hanem a megtörtént tények hűséges és tárgyilagos vázolása. Ez a haldokló év végzetes örökségeket vett át elődjétől és még mindig nem mondhatjuk, hogy nem ilyeneket hagy az utódjára. Ezek közé tartozik mindjárt a Ferenczy • és Zoványi-ügy, a maga sokféle ága-bogával, amelyek már előre feladatták velünk azt a reménységet, hogy nyugodt, békés esztendőnek nézhetünk eléje. Még ott állottunk az 1908—9. iskolai év alig behantolt sírjánál, mikor mar is ténnyé vált az a híresztelés, hogy Ferenczy Árpád fegyelmi panaszt adott be a konventi bíróság elnökségéhez igazgató-tanácsunk és egyházkerületi közgyűlésünk ama tagjai ellen, akik öt 1908. szeptember