Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1907

35 kola tápintézetének, azt némely ember, aki végig megy ezen az épületen, hirtelenében alig tudja megérteni. Nemcsak az a célja volt az elöljáróságnak ezzel az építkezéssel, hogy a főiskola ifjúságát kényelmesen helyezze el az étteremben, hanem az is, hogy ezt az úgynevezett éttermet a főiskola több nagy céljára is meghasználhassa, esetig arra is hogy az ifjrság a maga nemes kedvének, ifjúi kedélyének megfelelően itt tisztes .mulatságokat rendezhessen. Tehát nem csupán egy célt akart szolgálni ezzel az épülettel. Mi, akik ismerjük ennek az épületnek egész építkezési történetét ; akik részt vettünk az építkezés küzdelmeiben is, mi a magunk részéről hisszük, szeretjük hinni, hogy ez az. építkezés beválik. Szeretjük hinni, hogy elsősorban annak a célnak, hogy itt a tápintézeti ifjúság kényelmes étkezési otthont nyerjen, ennek a célnak okvetlenül megfelel Az étterem ötszáz egyénre van berendezve, úgy, hogy egyszerre ülhet benne ennyi kényelmesen Ilyen nagy létszám ma nincs. Lesz-e valaha, nem tudjuk. Adja az Isten, hogy legyen De hiszem, hogy ez az étterem meg fog felelni igen sokszor, nagyközönség fogja megtölteni azokból, akik szeretik az ifjúságot, szeretik a főiskolát és szívesen meghasználják az alkalmat arra nézve, hogy a főiskola és ennek ifjúsága iránt való szeretetüket kifejezzék, bebizonyítsák. Szeretem hinni a magam részéről, hogy ez az épület mind a két céljának megfelel. Nincs egyéb mondani valóm, mint az : adja Isten, hogy a főiskola ifjúsága megérezze, amikor ezt az épületet látja, hogy neki itt e főiskola körében atyai érzésű vezérei, gondviselői vannak, hogy őket itten nem közönséges szemekkel nézik és nem közönséges szivekkel szeretik. (Éljenzés.) Adja Isten, hogy a tiszáninneni egyh. ker. mindig boldogan tekinthessen erre az épületre és ő se csalódjék ebben az épületben és ehez az épülethez fűzött reményeiben soha ! Főtisztelendő Méltóságos Püspök Úr! Most már ezt az új épületet én — a megbízott — a legmélyebb tisztelettel átadom fő-tő gazdájának, a tiszáninneni egyházkerületnek. Méltóztassék tőlem, tőlünk kegyesen átvenni s püspöki szavával megáldani. Végül méltóztassék elhinni rólunk, hogy mi, akik sáfárkodtunk az épület körül, teljes szívvel azon voltunk, hogy hü sáfároknak találtassunk. Isten minket úgy segéljen ! *