Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1907

21 s maga ez a tény ékesebb hirdetője volt Fejes István algondnoki érdemeinek minden szónoklatnál. Végül Fejes István felelt az üdvözletekre külön-külön; utolsó szavai a meghatottság könnyeiben fúltak el s kijelentette, hogy a zászló alatt marad. E' beszédeket, minthogy szorosan az ünnepelt érdemeire és főiskolánk történetére tartoznak, egész terjedelműkben itt közöljük: I. Nóvák Lajos közigazgató üdvözlő beszéde. Nagytiszteletű Főisk. Algondnok Úr ! A sárospataki főiskola tanári karának élén és nevében mély tisztelettel üdvözlöm Nagytiszteletüségedet, mint Isten kegyelméből és a Főtiszteletű Tiszáninneni Egyházkerület bizalmából immár egy negyed század óta működő főiskolai egvh. algondriokot. Nagytiszteletűségednek már a megválasztatása is kivételes kitüntetés volt, a mi felfogásunk szerint; mert míg addig a Főtiszt. Egyházkerület az esperesi karból válogatta ki a főiskola algondnokait, addig a Nagytiszteletnséged megválasztatása alkalmával szakítva ezzel a régi tisztes hagyománnyal, nem esperesi, hanem lelkészi székből hívta el Nagytiszteletüségedet, a Főiskola algondnokságára. ennek a nagyon tiszteletreméltó, de felettébb nagy felelősséggel járó hivatalnak a viselésére. IJgy gondoljuk, Ntű Algondnok úr, hogy az Egyházkerületed ebben a ténykedésében két szempont vezette. Az egyik, volt a Főtiszteletű Egyházkerületnek Főiskolánk iránt mindenkor táplált, védő, gondozó szeretete, gondoskodása. A másik volt Nagytiszteletűségednek kiválósága, mint aki oly tulajdonságokat egyesített magában, amelyek feltétlenül képessé tették Nagytiszteletüségedet. a vezérkedésre, egy oly intézetben, mint aminő a mi Főiskolánk. Szerencsés vezér-e Ntű Algondnok *úr ? sem a tanári kar nincsen, sem én nem vagyok hívatva arra. hogy méltassuk s már itt. már most méltassuk Nagytiszteletűségednek a főiskola kormányzatában szerzett érdemeit, mert a mi felfogásunk szerint elsősorban ez tulajdonkép a Főtiszteletű Egyházkerület tiszte s kötelessége, mint amely megbízatást, küldetést adott Nagytiszteletűségednek ennek a hivatalnak a betöltésére, folytatására. Sőt tovább menve, mi úgy látjuk, nincs is itt az ideje és adja az Isten, hogy sokáig legyen még itt az ideje annak, hogy Ntűségednek az érdemeit mind koszorúba fonjuk. Hiszen azzal a 25 esztendővel, amit Ntűséged a főiskola kormányzatánek élén eltöltött, a Ntű Algondnok úr küldetése és meg-