Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1907

14 is kétszereződött tanári terheiket. Most pedig, amikor a jogakadémiák számára felvett összeg már meg is van szavazva s a kiutalás és folyósítás bizonyára csak igen rövid idő kérdése: jogtanáraink is részeseivé lesznek a régen megérdemelt kedvezőbb anyagi helyzetnek; theologiai tanáraink enenuí kielégítésével, hiszsztik, a mi főtiszteletű Elüljáróságunk sem fog késlekedni. S ha, ami szintén elmaradhatatlan, mert részint a fizetéskiegészítési rendszer, részint a helybeli súlyos lakásviszonyok követelménye, hogy a korpótlékok is egyenlősíttetni, a lakás pénzek törvényszerinti összegre emeltetni fognak: legkésőbb a jövő isk. év kezdetével új s eddig még nem tapasztalt megelégedés fog szállni mind a tanári kar, mind a főt. Elüljáróság szívébe. Tudjuk, hogy a. főiskola anyagi helyzete rózsásnak nem nevezhető. A már végrehajtott és még folyamatban levő építkezések, beruházások annyira igénybe vették jövedelmi forrásainkat, hogy azok erősítése végett 300 ezer koronás, törlesztéses kölcsönhöz kellett .folyamodni, mely 50 évre jelentékeny törlesztési, de jelen pénzviszonyaink között előnyösnek mondható hányaddal fogja költségvetésünket megterhelni; azonban e kölcsön egyik tekintélyes részét a Mudrány-alap van hivatva fedezni : így hát a tanári fizetéskiegészítésre szükséges összeg egy kis körültekintéssel és jóakarattal, különösen ha a főt. Egyházkerület segítségét is megnyerhetjük, idejére mégis elő fog kerülni. És kényszerűség is, hogy előkerüljön, mert sem főiskolánknak, sem a főtiszteletű Elűljáróságnak céljaival ki nem békíthető az az állapot, hogy tanárai más intézetek tanárainál alacsonyabb fizetésen tengődjenek s hogy anyagi helyzetük biztosítása érdekében örökösen könyörögjenek. Aztán főiskolánk az anyagi gyarapodás terén sincs magára hagyva. Örvendetes bizonysága ennek ez az év is, melynek folyamán nevezetesebb adományok és alapítványok is jutottak, adományozóik áldozatkészségéből, főiskolánk birtokába. Ezek közül első helyen kell megemlítenem a mi nagy Vay-családunk egyik jeles tagját, Báró Vay Elemér a borsodi gondnokot, ki egy külföldre igyekvő jelesen végzett theologus számára 2000 koronát, egy koncert zongora alapjáúl 380 koronát s ezen kívül egy használatban volt, de egészen jó karban levő zongorát ajándékozott főiskolánknak. Mindenikre nagy szükségünk volt, mintha csak a Vayak és főiskolánk jó szelleme sugallta volna nékie. A 2000 koronát igazgató tanácsunk fogja odaítélni az arra érdemesnek; a 380 korona takarékpénztári kamatjaival s esetleg még váratlan úton is gyorsan