Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1906

74 igyekezet s nem csekély fáradság tisztes eredménye s noha azt a célt, amelyet a pályatélel kitűzésekor szemünk előtt tartottunk, csak részben érte el s a tétel teljes megfejtéséhez még nagyobb mennyiségű pótlásokra volna szükség, — az egyetlen pályázónak buzdításul s elismerésül a pályadíj kiadandó. Sárospatak, 1907. június 15. Radácsi György, szaktanár. Jelentés. Az 1906 7-iki iskolai évi Péczely-díjra ez alkalommal az általános paedagogia köréből tűztünk ki kérdést s az volt a célunk, hogy akadémiai ifjúságunk törekvőbb elemei azon Németországban igen élénk érdeklődést keltett vitamozgalommal ismerkedjenek meg, mely az iskolákban érvényben lévő Herbart-féle rendszer követői és Kant legújabb követői között, különösen Natorp Pál között támadt. E két rendszer elveit és tanait kellett a pályázónak összevetnie s a lényeges különbségeket formuláznia, felhasználva az előadásokon hallott útmutatásokat és irányelveket. Sajnos, ez alkalommal is csak egy pályázó lép a versenytérre kiváló szorgalommal, de még csekély önállósággal és gyenge judiciummal készült munkájával. Dolgozata — bár 140 írott lapra terjed — nincs fejezetekre osztva, hanem egy lélegzet alatt mondja el a tartalmat. Herbart életrajzának bevezetéséül megkísérli a 18. századnak szellemi mozgalmait ismertetni, de kevés szerencsével és felületesen. Elevenebben és szabatosabban mondja már el Herbart külső életét s közbe-közbe az életrajzi adatoknak az elmélettel való összefüggésére is utal, ami helyes psychologiai és pragmatikai érzékre vall. Majd Herbart psychologiáját ismerteti, mig ezt meglehetős felületességgel, ethikáját már mélyebben és találóbban törekszik jellemezni. A psychologia ismertetésénél a magyarúl írott értekezésekef sem kutatta és használta fel. Azonban szívesen s sok örömmel olvashatjuk már Herbart paedagogíai nézeteinek traktálását, amelyből kitűnik, hogy a szerző ezt megértette és kellőleg méltányolni tudja. Az összes Hetbart-féle paedagogíai speciális fogalmakat mind megtaláljuk itt: így a nevelői oktatásnak, az érzületi tantárgyaknak. a formális fokozatoknak, a koncentrationak stb. fogalmait. Ezután azonban szerzőnk mintha elhagyná az általa kedvelt és járt utat, mintegy összeroppanni látszik s az amit Herbart követőiről és Natorpról mond, csupa víz, csupa lanyhaság, a