Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1906
11 kezni elmulasztanám. Nem mellőzhetem azonban másfelől annak a megemlítését sem, hogy a segítség, amelyet az állam a felekezeti középiskoláknak nyújt, sok helyen, így nálunk is csak fél megoldást jelent. Akadémiáink tanárainak anyagi sorsáról ily gondoskodás nem történt, ami — ha figyelembe vesszük az ország egész tisztviselői karának fizetésrendezését — kétségtelenül alapossá tenné a méltánytalanságra vonatkozó panaszt, ha itt szándékos mellőzésről volna szó. De van okunk remélni, hogy az a bíztatás, amelyet illetékes intéző köröktől kaptunk, rövid időn belül akadémiánk tanárainak is meghozza azt, aminek megtagadása esetén magukat másokkal szemben a közoktatás fölösleges elemeinek tarthatnák. S fogadja főtiszteletü Elüljáróságunk e helyen az akadémia tanárainak őszinte háláját azért az ideiglenes segítségért is, amelyet e kérdés végleges rendezéséig, egyelőre a folyó évre a drágasági pótlék kiutalásával akadémiánk tanárainak jó szívvel nyújtani méltóztatott. Könyvtárunk, mely a múlt évben a Muzeumok és Könyvtárak Orsz. Szövetségének kötelékébe fölvétetett, szintén közelebb jutott egy lépéssel az ez által remélt előnyök megszerzéséhez. A főfelügyelőség megbízásából november 24-én dr. Ferenczy Zoltán úr, bpesti egyetemi könyvtárigazgató, főiskolánk könyvtárát szakszerű szemlének vetvén alá, örömünkre úgy a kezelés, mint a helyiség felől megelégedését fejezvén ki, s a szükségesekre vonatkozó megjegyzéseit megtevén, azzal a biztató Ígérettel lávozott, hogy segélyezés iránt benyújtott kérvényünk alapján könyvtárunk iigyét hathatós pártfogásával fogja a főfelügyelőségnél támogatni, amely különben is jó indulattal van ügyünk iránt. Úgy értesülünk, hogy a segély iránt benyújtott kérvényünk elintéztetett már, de a miniszteri jóváhagyás még meg nem történt, s igy a nyerendő segély összegéről tájékoztatni még nincs módomban. Könyvtárunk és gyűjteményeink gyarapodásáról egyébiránt Értesítőnk külön fejezetei adnak részletes tájékoztatást. Felépült immár díszes, új tápintézetünk is. Elüljáróságunk nem sajnálva a tetemes költséget, minden törekvését arra irányította, hogy messzemenő igényeket is kielégítő, tekintélyes méretű, tágas termeivel, célszerű berendezésével, a rend és tisztaság eme nékülözhetetlen előföltételeivel ékeskedjék az új épület, amely tulajdonképeni rendeltetésének azonban csak a jövő esztendőben lesz átadható. Mindenestre kellemetlen dolog azonban, hogy a tápintézet