Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1903

'221 Béla, III. évről Nagy Zsigmond, Hadházy Kálmán, II. évről Engelbrecht István, Tóth István, I. évről Andó László, Zoltán László. E tisztikar a második félévben olyan formán változott, hogy a Nemes Béla eltávozásával megürült alelnöki állásra Nagy Zsigmond választatott meg, a bizottságban pedig a Nagy Zsigmond helyét Baán József, az eltávozott Kubinyi Albert és Engelbrecht István helyeit pedig Nemes Aladár és Nozdrovitzky Pál egyleti tagok foglalták el a közgyűlés bizalmából. Tartott az egylet 15 közgyűlést, 6 bizottsági, 1 vitatkozó és 1 felolvasó ülést; valamint 1 díszközgyűlést október 6-án az . aradi vértanúk emlékének szentelve. A rendes és rendkívüli közgyűlések az egylet életében előforduló különböző ügyek (ismerkedő estély, mulatságok rendezése, az országos ifjúsági mozgalmakban való részvétel stb.) intézésével foglalkoztak, a felolvasó és vitatkozó ülés a tudományos munkálkodásnak volt szentelve, míg a bizottsági ülések tárgyát a tandíj és útiköltség kölcsönök megszavazása képezte. Az egylet tagjai a tudományos munkálkodás terén ez évben nem forgolódtak az előbbi évekéhez hasonló szorgalommal. Okát e körülménynek abban az általános közönyben kell keresni, mely főiskolánk ifjúságát utóbbi időben a nemes önképzés iránt elfogta. Személyes torzsalkodások, jelentéktelen kérdések feletti meddő szóharcok léptek a hajdani válvetett munka s becsületes versengés helyére. A jogászegylet vezetősége teljes erejével rajta volt, hogy tagjai érdeklődését az önképzésre, a tudományos kérdésekkel való komoly foglalkozásra terelje s csak sajnálni lehet, hogy törekvését az óhajtott siker nem koronázta. Kifejezést kiván azonban e helyről is adni az egylet vezetősége azon reményének hogy ez a közöny csak muló jelenség volt s az egylet tagjai már a legközelebbi jövőben a régi szorgalommal és becsvágygyal fognak oda munkálni, hogy az egylet célja e téren is megvalósulhasson. Szabad előadást tartott az év folyamán Oecsey Mihály, aki Macchiaveili nézeteit ismertette az egyházról és államról, egy szép készültségre valló s sok eredeti és önálló véleményt vissza tükröztető tanulmány keretében. Nagy Zsigmond és Hadházy Kálmán pedig ügyes és tanulságos vitatkozást rendeztek a következő tétel felett: »Lehet-e a büntetőjogi beszámítást a determinismus elvére építeni, ha igen, mikép magyarázható meg ez