Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1899

5 ott egy mélységben Disnek és Proserpinának oltárára akadt reá — kétségkívül csak mese. Legfölebb csak annyit következtethetünk belőle, hogy a saecularis ünnepek etruriai eredetűek, mert a gens Valéria, a melynek ez ünnep eredetileg talán feriae privatae-ja volt, Etruriából költözött Rómába s valószínűleg ez hozta be a Disnek és Proserpinának a terentumi földalatti oltáron nyújtott áldozatokat. A gens Valériának ezt a családi ünnepét aztán összeköttetésbe hozták az Etruriában régóta megünnepelt saeculumokkal

6 s állami ünneppé tették. Az etruszkoknál a saeculumon egy-egy nemzedéket, emberöltöt értettek, a melynek kihalása után az új nemzedékért az alvilág isteneinek ismét engesztelő áldozatot kellett vinniök. így aztán, mivel szerintök a saeculum = spatium vitae humanae longissimum partu et morte definitum,

7 természetesen annak tartamát sem lehetett évszám szerint pontosan meghatározni, a mennyiben a leghosszabb életű ember életkora most rövidebb, majd hosszabb volt s így a saeculumok tartama 100—123 év közt váltakozott. Az etruszkok — a mint Varró a rituális könyvekre hivatkozva előadja

8 — ugy határozták meg a saeculumok tartamát, hogy minden saeculum elején följegyezték az összes élő embereket 8 midőn ezek közül az utolsó is meghalt, akkor kezdtek uj saeculumot számítani. Mivel azonban ez az eljárás rendkívüli nehézségekkel járt, különféle csodajelekből, főként nagyobb elemi csapásokból következtették, hogy az istenek e jelek által adják tudtokra egy-egy saeculum bevégződését s az újnak kezdetét s azt, hogy az új nemzedékért engesztelő áldozatot kell nyujtaniok az alvilág urainak: Disnek és Proserpinának. A rómaiak azonban, midőn az etruszkoktól a saeculumokat s az ezekkel kapcsolatos áldozati ünnepeket átvették, nem szerették, hogy a saeculumok ilyen bizonytalan hosszúságúak s azért Varró tanúsága szerint mindjárt kezdetben 100 évben állapították meg annak tartamát b ezt a 100 éves saeculumot aztán az etruszkok saeculum naturale jávai szemben saeculum civile-nek nevezték.

9 6 Varró (apud Ceusorinum de die natali 17, 6) azt mondja, hogy ő az etruszkok számítása szerint már a nyolcadik saeculumban él (ed. Fried. Hultsoh Lipsiae 1867. 32 1.) ' Varró apud Censorinum 17, ezt nevezték aztán saeculum naturale-nak. 8 Varró apud Censorinum 17, 5. 9 Censorinus 17, 7. 8. 9. 13. (Sed nostri maiores, quod natura saeculum quantum esset, exploratum non habebant, civile ad certum modulum annorum