Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1897

A A JOG ES ÁLLAM ESZMÉJE ALAPJÁN. TANÁRI SZÉKFOGLALÓ BESZÉD. * IRTA ÉS 1897. ÉVI SZEPTEMBER 8-ÁN FELOLVASTA: DR. ILLYEPALVI VITÉZ GÉZA, jogtanár. Nagytiszteletü és Tekintetes igazgató-tanács! Mélyen tisztelt tanári kar! Nemes tanuló ifjúság! Az emberi természetben fekszik, hogy ha virágot lát, nem gondol annak életadó gyökerére, ha fényes palota tűnik szemébe, mit törődik annak biztos létet, szilárdságot adó fundamentumával?! Pedig lehet, hogy a fa, mely most virággal teli, utolsó pompájá­ban ragyog, lehet, hogy a fényes palota a legelső kicsiny rázkó­dásra összeomlik, holnap már kőhalom, ha a fának gyökere kor­hadt, élettelen, ha ama büszke palota csak Potemkin-háza volt, melynek szilárd alapja nincs, csak gyenge, erőtelen. Az emberek kedvelik a szabadságot, a társas élet, az állami lét e szép virágát, a haladás, szellemi-, anyagi fejlődés védvárát, de feledik, eszükbe se jut legtöbbször, hogy annak élete csak úgy biztos, fennállása csak úgy tartós s lehet állandó védbás­tyája az állam életének, ha alapja szilárd, gyökere életerős, ha erős alapon épült fel, egészséges gyökérből fejlődött. 8 a szabad­ság emez életadó gyökere, ez a biztos fundamentoma nem más, mint a rend. A kettő egy és ugyanaz, rend és szabadság ugyan-

Next

/
Oldalképek
Tartalom