Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1887

f üíí» J ^ » . «r ; KÉRÉSZY ISTVÁN, GIMNÁZIUMI TANÁR ÉS IGAZGATÓ ÉLETRAJZA. Kérészy István született 1835. julius 17-én Parasznyán (Borsodmegyében). Atyja, Kérészy Mihály, lelkész Parasznyán (Borsodmegyében), később Kazán (szintén Borsodban), végre Alsó-Vadászon (Abauj-Tornamegyében); anyja Katona Zsuzsanna, Katona Mihály, szentpéteri (Borsod) lelkésznek s felsőborsodi esperesnek leánya. A népiskolai tanulmányokban, sőt a gimnáziumnak úgynevezett superior syntaxisi osztályáig a szülei háznál édes atyja maga oktatta, főgondot fordítva az értelem fejlesztésre és a jellemképzésre. Atyja szigorú, lelkiösineretes és pontos ember volt, legkedvesebb foglalkozása volt a könyvtárában való búvárkodás, mely több mint 2000 darab könyvből állott. Anyja szelíd, művelt, szorgalmas nő, ki még most is él, ki előtt mindenki, a ki őt ismeri, tisztelettel hajlik meg. Többször hallottuk fia szájából, hogy Isten után szüleinek köszöni erkölcsi és tudományos képzettségét, műveltségét. A szülei háztól Miskolcra adták szülei, az ev. ref. gimnáziumnak superior sintaxisi osztályába, melyben Regéczy István, túlszigorú, de igen buzgó ós lelkiismeretes tanár tanított minden tantárgyat. A következő iskolai évben, a német nyelv kedveért, melyben máiatyja vezetése alatt szépen előhaladt, Eperjesre ment az ág. collegiumba, hol a Rhetoricát és Poésist (két osztály együtt volt) hallgatta. Kraizel András tanár házánál lakott, ki igen tudományos ember volt. A függetlenségi harc után a Vadászszal szomszédos szikszói gimnáziumban töltött 2 iskolai évet, hol Finkei Pál 6, mondd hat gimnáziumi osztályt tanított egymaga, oly kitartó szorgalommal, hogy estvénkint lámpással jártak lakására a latin szerzőket olvasni. Innen 185Va-ben jött Patakra, a most úgynevezett VJJ. osztályba, de a mely osztály akkor az akadémiához tartozott. Két óv múlva átment