Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1885

ne reprodukált volna. Valamely pályakérdésnek ilyetén megoldása által hervadhatatlan babérokat az író nem szerezhet magának; hasznavehető munkát azonban végezhet, s ennélfogva az elismerést ós jutalmat méltán kiérdemelheti. Az előttünk fekvő pályamű szerzője kompilál; de a szó legtisztességesebb értelmében. Forrásait nem lopja meg; nem vesz át azokból még csak egy mondatot se változatlanul; de eredeti gondolatot se produkál. Az egyes részletkérdések tárgyalásánál szigorúan ragaszkodik azokhoz a tételekhez, melyeket a rendelkezésére állott forrásokból szedegetett össze; a vitás kérdéseket pro és contra megvilágítja; sőt el is dönti; de mindig valamely forrásra támaszkodva s annak a tekintélyével fedezve magát. Egész készséggel elismerjük azonban , hogy a szerző sokat olvasott, olvasmányai felett gondolkozott s a nagy szorgalommal összegyűjtött és kellőleg átgondolt anyag rendezésében saját ítéletét követi. Gondolatmenete eredeti; a másokból kölcsönzött eszméket új formába önti s akként csoportosítja, hogy plágiummal époly kevéssé vádolható, amint plágiummal nem lehet vádolni a tankönyvírót, aki mások vizsgálódásainak eredményét állítja össze és rendszerezi. Ami a szerző irályát illeti, az elég tiszta, magyaros. Előadása folyékony és, egy-két helyet kivéve, értelmes. Általában véve, ott érzi magát elemében, ahol gyakorlati szempontból kell a tárgyhoz szólnia. Az elvont eszmék kifejezésében kevésbé szerencsés. Mit akar példáúl mondani, mikor ezt írja : „Az államot és társadalmat alkotó elemek egyediségében s természetében rejlik, hogy ne működjenek folyton ugyanazon életkörben, hanem hogy a közös cél, a tökély felé való közeledés közben, újabb s újabb tért nyissanak tevékenységüknek; újabb s újabb eszközöket kutassanak anyagi és szellemi látkörük szélesbitésére?" Épen ily értelmetlen ez a mondata is: „Az államhitel lényegét minden oldalról világosságba helyezi az annak nyomán keletkezhető hatások vizsgálata , általános levén azon elv, melyszerint minden jelensége az állam- ós társadalomnak hatásaiban nyilatkoztatja ki leginkább önmagát." Feltűnőbb hiba a pályaműben nem fordúl elő. A jelentéktelenebb tévedések pedig értékéből jóformán semmit se vonnak le. Mindezek után a pályaműnek készséggel ítéljük oda a jutalmat. A felbontott jeligés levélből Fodor Béla, 111-ad éves joghallgató neve tűnt ki. A pályadíjakat főtisztelendő Kun Bertalan, püspök úr junius 27-én osztotta ki a nyerteseknek. w