Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1902

sem sokat használt; a kiknél az alap gyönge volt, azoknál évek hiányát nem lehetett pár hó alatt pótolni. A tanulság belőle az, hogy már az 1. és II. osztályban szigorúan meg kell rostálni, kiválogatni az előhaladásra képeseket, érdemeseket. — Az V. osztály létszáma 13. idegen intézetből jött tanulóval emelkedett fel 66-ra; tehát először is nagyon vegyes előkészületü tanulók jöttek össze benne s volt köztük 4 olyan is, a ki a polgári iskolából lépett át a gimnáziumba. Másodszor: sok gyöngébb tehetségű, előmenetelő tanuló van, a ki ezt az osztályt még megpróbálja, vájjon tudna-e az érettségiig előremenni? ha aztán látja, hogy ereje nem bírja, kilép a gimnáziumból s átmegy a tanítóképző-intézetbe vagy más szakiskolába. így történt most is. Legalább 10 tanuló vette ki 1—2 hónappal a tanév vége előtt múlt évi bizonyítványát, azzal a megokolással, hogy a tanítóképző-intézetbe folyamodik ; az ilyenek aztán nem sokat törődnek a tanulással, a vizsgálattal. íme a gyöngébb eredmény oka!

Tanulmányi kirándulásra 4 helyen voltak ifjaink az elmúlt iskolai évben. Legnevezetesebb volt ezek közűi a monoki és a debreceni kirándulás. Tanári karunk, miután sem a főiskola, sem Patak városa nem rendezett szept. 19-én, Kossuth Lajos születésének 100-ik évfordulóján emlékünnepélyt, elhatározta, hogy e nevezetes napra (1902. szept. 19.) kiviszi a gimn. tanuló ifjúságot Monokra, hogy lássák ifjaink azt a szent helyet, a hol a magyar szabadság vezére született, — s ott emlékünnepélyt rendez. Miután a kiránduló ifjúság ellátása iránt gr. Andrássy Dénes úr uradalmi igazgatója, Sulyovszky István úr lekötelező Ígéretet tett, a mondott napon a reggeli gyorsvonattal útra keltünk Monok felé 149 gimn. tanuló, 8 akad. hallgató s 10 tanár a gimn. igazgató vezetése alatt. A szerencsi vasútállomásnál Monok község lakosai 50 szekérrel vártak s azokon szállították be a kirándulókat Monokra. Itt a községháza előtt Kun Miklós lelkész üdvözölt bennünket. A ref. templomban tartott alkalmi istentisztelet után zászlók alatt Kossuth szülőháza elé vonultunk s itt Monok község, a közeli városok és falvak lakosainak élénk részvété mellett folyt le az emlék-ünnepély. A Hymnusz eléneklése után a gimn. igazgató olvasta fel Rákosi Viktornak erre az alkalomra írt szép imádságát a helyi viszonyokhoz alkalmazva ; azután Csontos József kartársunk tartott emlékbeszédet, kimutatva Kossuth Lajos szerepét és jelentőségét nemzetünk történetében s beszédje végén hatalmas borostyán-koszorúval megkoszorúzta a szülőházat; utána Éles