Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1902
80 marad. Az aranybullától az Anjoukig terjedő idő átalakulásainak feltüntetésében nincs rendszer, a hűbéri irány beszivárgása nincs kellőleg kimutatva. Itt kellett volna szerzőnek kifejteni a köztisztségek öröklete s joggal való adományozását, az aranybulla híres 16. cikkét, a melynek ellenére e rendszer mégis terjeszkedni kezd, az immunitások, exemptiók fogalmát, melyek segítségével egyes nagy- birtokosok örökletes tehát utódaikra is átszálló és magánjogilag kezelt közjogi jogosítványoknak jutottak birtokába. Itt kellett kimutatni, hogy csak az egységes törvényhozás s egyes egyéb korlátolások, majd a szent korona elmélete tartották meg az állam- hatalom összefoglaló erejét. Nem sokkal tökéletesebb a kép az Anjouk idejéről sem. Általánosságban jól mondja szerző, hogy a „hűbéri rendszer a maga teljességében és tisztaságában hazánkban sohasem jutott érvényre“, de azon hűbéries jellegű intézményeket, melyek épen ez időben alakúinak meg, nem fejtegeti és nem is magyarázza meg közelebbről. Az ősiségről, a banderialis szervezetről, az úri hatóságról csak felületesen beszél s a mi még nagyobb hiba az adózás rendszeréről még csak nem is tesz említést, pedig a szolgálatoknak a birtokhoz való fűződése pénzügyi tekintetben is visszatükröződik, a mint ezt a portalis adózás bizonyítja. Erre pedig találhatott volna bő forrásokat a jogtörténeti irodalomban. Az előadottak bizonyítják, hogy szerző csak fél munkát végzett, a kérdést csak kis részben oldotta meg s így bár műve jóakaratú kísérletnél egyébnek nem is tekinthető, miután az iskolai dolgozatok átlagos színvonalát megüti, méltányolva a komoly törekvést s egyszersmind a jövőre való buzdításúl is, részére a pályadij felének kiadását véleményezzük. Dr. Zsindely István. * * * A pályadíjakon kívül még ösztöndíjaink is vannak a szorgalmas tanulásban és példás magaviseletben kitűnt főiskolai növendékek számára. Az e célra szolgáló alapítványokat más helyen mutatjuk ki; itt annak a felemlítésóre szorítkozunk csupán, hogy a most kiosztandó ösztöndíjakat, mely alapítványok szolgáltatták. Ezek a következők : Várady, Dókus-Spillenberg, Novotny, Jósa-Szentimrey, Gyulay, Csobay-Nagy, Klobusicky, Uketyevityi, Csiszár, Nyiri-Nagy, Lenkey, Cséke Dániclné, Hubay, Ballagi- alapítványok. Kiosztásra került 1033 kor. 30 üli., melyből az akadémiának jutott 533 kor. 30 üli. A megjutalmazott növendékek a következők:
