Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1902
69 nak a mi földünkön, az éneklésnek ideje eljött és a gerlicének szava hallatik a mi földünkön.“ Szép szavak, ... de együttvéve is csak elkoptatott, üres szöveg, amelyet nem tesz újabbá és tartalmasabbá sem ez a tárgy: „Mire buzdít a tavasz ?“ sem ez a felosztás: „Szépségei varázsával minket is foglyul ejt ez a tavasz, szent indulatokra, jócselekedetre buzdítja szivünket és pedig I. Isten iránt hálára; 11. idején való munkára.“ Mi pedig joggal kérdezhetjük, hogy másra nem ? És már maga ez a kérdés bizonyítja, hogy a felosztása nem kimentő. Avagy nem teljesebb lett volna-e legalább igy: örömre, hálára, munkásságra ? — A tárgyalás aztán szintén fogyatékos: az 1. R-ben kapkodó, a 11. R-ben messziről induló és körülményeskedó. így hát Írója ezúttal elégedjék meg a próbálkozás tiszteletreméltó voltával s az ez által szerzett okulással. A 111. sz. mű szerzője szövegűi a C1V Zsoltár 30-ik versét választotta: „Kibocsátód a te lelkedet és újjá teszed a földnek színét.“ Ez már tartalmasabb szöveg az előbbinél, tehát jól választott. Helyes a tárgya is: „Az Úr lelkének megújító ereje,“ jó a tárgykitüzése és kimerítőbb a felosztása is, igy: „lássuk az Ur megújító erejének nyilvánulását 1. a természetben, II. az ember belső világában. Aztán a tárgyalás is nyomonjáróbb, meggyőzőbb, irálya is csiszoltabb, folyékonyabb; de mindemellett is kiórzik az egész dolgozatból valami sietés, valami kapkodás, különösen a 11.-ik részből. Kár érte, mert a pályázó feje tervhez, rendhez ragaszkodó főnek mutatkozik. Tisztes, közép sikeréért megjutalmazzuk a dij kisebb felével. Novák Lajos. Jelentős αχ IHOÍt—ll)00-ik évről felmaraot Vay-nagyobb- tlijra érkezett akadémiai pálya-mánkéiről. Az előző évben is csak egy érdeklődő akadt a kitűzött kérdés iránt, az is siker nélkül futva a pályatóren, — most is csak egy vállalkozó találkozott, akinek munkálkodására vonatkozólag a beadott pályamű alapján a következő bírálat által állapíthatni meg az eredményt: Szerző a kérdést megértette úgy történeti, mint tételes szempontból, félremagyarázásnak, félreértésnek nyoma sehol sem mutatkozik, az iiraz, hogy olyan kis területen is mozog, a melyen a félrecsuszás alig-alig képzelhető el.
