Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1902
ββ rázza. Alighogy érinti K. sentimentalismusát, melynek forrását, fokát, fontosságát sejteni sem látszik, s épp oly lapos, sovány, színtelen részleteket szentel hőse szerénységének, vitatkozó módjának, barátkozásának rajzolására, mint versenytársa. Azonban a dolgozat eleje (Kaz. idealismusáról, lelkének örök ifjúságáról, fogékonyságáról, lobbanékony természetéről, dic8Ő8égszomjáról), bár botlások vannak benne, valódi érzékre vall; K. vallásosságát, pataki szereplését ügyesen világítja meg; jól tárgyalja hazafiúi, politikai tendentiáit, érzületét s felvilágosodását, noha viszont a működésében nyilatkozó lelki nagyságot nem bírja úgy éreztetni, mint versenytársa. Mindent latra téve, a két dolgozat közűi az a nagyobb szorgalomnak, a b élesebb értelemnek a munkája; amannak több az adata, színesebbek a részletei, — ebben több az ítélet, jobban érvényesül a belső alak. Magasabb színvonalra egyik sem emelkedik; de mindegyikben van több jó és sikerűit rész, és mint lelkes és kellemes olvasású kísérletek reményre jogosítanak. A jutalomnak — buzdítás céljából — kiadását és a kettő között egyenlő mértékben való megosztását ajánljuk. Horváth Cyrill. Jelentés a Vay kettős díjra érkésett pályamüvekről. A Vay kettős díj ebben az iskolai esztendőben a tavalyról felmaradt kettős díjjal négyessé, tehát két pályadíjjá lett. Az egyik kettős díjra, Jób XXVIII. 28 alapján közönséges, — a másik kettős díjra szabadon választott szövegű tavaszi egyházi beszédet kívánt az Akadémiai Szék. A pályázat úgy mennyiség, mint minőség tekintetében kielégítő volt. Részletes jelentésünk a következő: I. A tavalyi Vay kettős díjra kitűzött szövegre : »Imé, az Urnák félelme a te bölcsességed és a te értelmed a gonosztól való elszakadás,“ — Jób XXV111: 28 — három pályamű érkezett. A pályázat eredményével, általánosságban, meg vagyunk elégedve, bár — ugyancsak általánosságban — meg kell jegyeznünk, hogy a pályázók nem hatoltak eléggé mélyére a kitűzött szövegnek, nem volt erejök a bölcsesség és értelem közötti különbség megértésére és még kevésbbé arra, hogy a szövegbeli párhúzamban a lényeget, a vallás és erkölcs szoros viszonylatát észrevették volna. A böl
