Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1902

170

folyamán eltávozván főiskolánkból, helyét ideiglenesen Hadházy Kálmán 11. é. foglalta el. Majd az Ineze Béla 1902. decemberében bekövetkezett halála után a második félévre jegyzőül Komjáthy Lajos 1. é jh.-t választotta meg az egylet, mely a szomorú sorsra jutott lncze Béla emlékét kegyeletesen örökítette meg jegyzőkönyvében.

Tartott az egylet 17 gyűlést, melyek közűi 5 rendes, 2 rendkívüli, 5 felolvasó köz-, 5 pedig bizottsági ülés volt. A rendes és rendkívüli közgyűléseken az egylet életében előforduló különböző ügyek intéztettek el, a felolvasó ülések a tudományos munkálkodásnak voltak szentelve, míg a bizottsági ülések kizárólag a tandíj és úti-kölcsön segélyek megszavazásával foglalkoztak.

Az egylet a tudományos munkálkodás terén, híven kitűzött céljához, az idén igen szép eredményeket ért el, amennyiben az elhangzott felolvasások illetőleg szabad előadások száma jóval felülmúlja az előző évekéit és tudományos becs szempontjából sem marad el azok megett. Szabad előadásokat tartottak: Keresz- tessy Lajos a munkás kérdésről, Lengyel László a szolgabírói intézmény eredetéről, Nagy Zsigmond a termelési tényezők egymáshoz való viszonyáról, Gecsey Mihály pedig az Anjou kori állam és társadalom egymáshoz való viszonyáról. Ezen felül Keresztesey Lajos és Moskovits Mór vitatkozást tartottak a büntetés jogalapjáról. Az előadások mindenikét az erkölcsi elösme- rés mellett anyagilag is jutalmazta az egylet 10—20 koronáig terjedő összeggel; a vitatkozás dr. Finkey Ferencz tanár úr, az egylet tiszteletbeli tagja ajándékából külön is jutalmaztatott. A tudományos gyűléseken mindig megjelentek a tanári kar képviselői is, a kik szívesen szólották hozzá a felvetett kérdésekhez, növelve ez által az érdeklődést az ily nemű közgyűlések iránt s tanúlságosabbá téve bíráló megjegyzéseikkel a felolvasásokat is.

Az egylet a következő pályakérdéseket tűzte ki a magyar közjogból: „A vallásszabadság elve és a bevett felekezetek jogállása a magyar közjogban;“ büntetető jogból: „A jogos önvédelem és a végszükség joga;“ magyar magánjogból: „A házasság semmisségének és megtámadhatóságának jogi természete az 1894.

XXXI. t.-c. alapján.“ Mindenik pályamű jutalmazására 50 korona volt kitűzve; érkezett mindenik pálya kérdésre 1—1 munka, melyek közűi azonban csak a büntetőjogi díjaztatott 50 kor.-val — szerzői Moskovits Mór és Keresztessy Lajos — és a magyar