Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1902

14

kihirdetett pályázat sikertelensége miatt elöljáróságunk akként intézkedett, hogy Magi Antal, mezőtúri h. tanárt hívta meg arra, hasonló minőségben, egy évre. Ő a meghívást el is fogadta s egy évi siaeres munkálkodás után mindnyájunk elösmerésétől kisérve távozik körünkből pályájának tovább folytatására.

De ezzel még nincs vége a személyi változásoknak Mert egy az, hogy régóta érzett szükség volt már egy második vallástanári állás szervezése s akként való betöltése, hogy az alkalmazandó vallástanár a gimnáziumi alsóbb növendékek mellett a helybeli állami tanítóképezde ref. növendékeit is állandóan, tehát nagyobb haszonnal tanítsa; más az, hogy a gimnázium egyik jeles veteránja, Szinyei Endre is megelégelvén a 35 éves tanári pályának a főgimnázium igazgatásával is súlyosbított terheit, f. évi szeptember 1-től kezdődő nyugdíjaztatását kérte, a melyet az elöljáróság- ajánlatára, a minisztérium el is rendelt. Így hát, fájdalom, már ő tőle is nem sokára meg kell válnunk.

Elöljáróságunk jóelőre leszámolt az így alakúló helyzettel s hogy a jövő iskolai évnek teljes személyzettel indúlhassunk, már tavaszszal betöltötte, pályázat útján, e tanszékeket. A nemet-magyar tanszékre Nagy Lajos pápai, a klasszika-filologiára Szilágyi Benő miskolci h. tanárokat, a vallástanira Harsányt István s.-a.-ujhelyi segédlelkészt és theol. magántanárt választván meg rendes tanároknak. Szívesen előlegezzük mindhármuknak bizalmunkat s reméljük, hogy ernyedetlen szorgalmú és példás hűségű munkásai lesznek a főgimnáziumnak.

Végűi, ha még megemlítem, hogy a múlt iskolai évben katonai szolgálatra bevonúlt Novák, Sándor okt. 1-sejével ismét megkezdette tanári munkáját, helyettesi minőségben, azt hiszem, hogy minden lényegesebb mozzanatot kiemeltem főgimnáziumunk jelen évi életéből.

Főtiszteletű elöljáróság ! Mélyen tisztelt közönség! íme itt a rövid rajza főiskolánk múlt évi képének. Alapjaiban nyugodtság, részleteiben azonban mozgalmasság jellemzi azt, de reméljük, hogy nem kárunkra. Az elöljáróság bölcsessége, a tanári kar odaadó munkássága nem volt hiábavaló; hála, elösmerés mindnyájuknak, de hála és hódolat a gondviselésnek is, mely ebben az évben oltalmazó szárnyaival felettünk nyugodott. Most pedig kérjük mindnyájan az egeknek urát, hogy áldja meg továbbra is ezt a főiskolát jó békességgel, virágzással; áldja meg a főiskola minden tényezőjét és áldja meg pártfogóinkat, a kiapadhatatlan szeretetü közönséget minden javaival! Elmondottam.