Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1901
80 és jogosultságát, e két különböző fogalmat egy cím alatt fejtegeti, egészen az Imre Sándor hatása alatt áll, kinek ily című munkáját: „A nyelv, újítás óta divatba jött idegen és hibás szólások bírálata“ a 7-ik laptól kezdve a 24-ik lapig gépiesen, szóról-szóra ráhivatkozás nélkül, lemásolja- A 3-ik rész, melyben Kazinczy nyelvújításának a nemzeti életre való hatását igyekszik kimutatni, szmtén jól ismert írók művéből van összetákolva. A tárgyismeret és önállóság hiánya okozza, hogy a szerző egyátalában nem tud uralkodni anyagán. Szerkesztéshez, alakításhoz egyáltalában nem ért. Tárgyalása zavaros, túlterjengős s mégsem kimerítő. Eszmemenete kuszáit, szakadozott. Irályának sincs saját maga szerinti határozott jelleme ; annyiféle az is, mint az iró, a kiket vakon követ. Ott, a hol saját gondolatait fejezi ki, lépten-nyomon elárulja tájékozatlanságát és vagy téves állításokban veti el a súlykot, vagy hibás szólásokat ejt és értelmetlenségbe fulasztja gondolatait. Tanulságul ide Írunk egynéhányat. Téves állítások ezek: „A XVII-ik században visszaesés állott be nyelvünk fejlődésében“ (7-ik lap). „Az idegen szók nem sértik a nyelvérzéket“ (7-ik lap). „A biblia nyelve sem egyezik a nép nyelvével“ (8-fk lap). „Révai Miklós fáradhatatlanúl buzgólkodott nyelvünk szépítése és gazdagítása körűi“ (10-ik lap) sat. Hibás szólások vagy értelmetlenségek ezek:'„A mely nemzet a célra törekvésben hasznos organumúl nem mutatja magát“ (4-ik lap). „Kazinczy momentumként tartja magán az előzötteket“ (5-ik lap). „Nagy gyarlóság volt a névmások súrlódása“ (8-ik lap). „Ha vesz is a nyelv idegen szavakat, azokat nyelvérzékénél fogva átteremti“ (8-ik lap). „Az oskolák majdnem úgy idegenkedtek a nyelvújítástól, mint azon törekvéstől, hogy a magyar költői és prózai styl művészivé legyen“ (16-ik lap). „Kazinczy nyelvünk göröngyein idáig jutott“ (E4-ik lap). „Kazinczy a művei által gyakorolt új hatással nem volt megelégedve, külsőleg is jelentékenyen hatott arra“ (36-ik lap). „Kiemelték a nyelvet göröngyeiből“ (37-ik lap). „Vörösmarty Zalánjában a nemzeti vér, a nemzeti szellem a maga ragyogó pompájában lüktetett és tündöklött, melylyel a nyelvújítás diadalának magaslatára hágott“ (37-ik lap). Legyen elég ennyi a csodabogarakból. Ha még megemlítjük, hogy forrásait, még pedig sokkal többet, mint a mennyit felhasznált, csak általánosságban, művének hátulján említi meg, de alkalmilag egyetlenegye sem idéz : okát adtuk annak, a miért e művet jutalomra méltónak nem tarthatjuk. Az I-ső számú pályaműnek méltó társa a Il-ik szám alatti is, melyre ez a jelige van írva: „Nyelvében él a nemzet.“ Szerző műve 1-ső részében messziről kezdve, nagy feneket kerítve a dolognak, a nyelv fontosságát, eredetét a nemzeti élettel való összefüggését fejtegeti (1—8. lap). A 2-ik részben annak igazolásáúl, hogy a nemzeti nyelvet és életet milyen
