Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1900

Az egyenes vonalú idomok és nemei. Sokszögek s ezek szerkesztése szögmérővel. A görbe vonalak. A körív és részei. Egybevágó és hasonló síkok. Mértani síkok összeállítása csillag stb. idomokká, mint az ornamentális rajzolás elemei a tanár elörajza után. Tankönyv: Rajzoló »Geometria a középiskola I. oszt. számára. Irta: dr. Horty Henrik 1900.

7. Szépírás. Hetenkint 1 órán, magyar írás ütenyzéssel, szabad gyakorlatok a kéz könnyítésére.

8. Tornászat. Hetenkint 2 órán. A) Rendgyakorlatok: sora" kozás, fordulatok helyben, igazodás és fedezés, sornyitás, rendek és kettős rendekbe fejlődés, elősorakoztatás, körülkörzés. B) Szabad- gyakorlatok : egyszerű tag szabadgyakorlatok, kettő és négy ütemben, lassú és középszerű gyorsaságban ; járás, utánlépésjárás oldalt előre, hátra, lépéscsere, féllábon szökdelés. C) Szertornázás : a) mászás póznán : egy és két póznán, gyakorlatok két pózna közt függő állásban; b) rézsútos lábtó : az alsó és felső oldalon menés, függő állások (mellső, oldalt, hátsó), függélyezés a kapocsfákon, le és fel, a fokokon csak lefelé; c) vizirányos lábtó: egyszerű függélyezés oldalt és haránt a kapocsfán és a fokokon ; d) korlát : támaszba ugrások, támaszban láb- és törzsforgatások, támlázás előre, üléscsere előre, valamint egyszerű függő és függő állási gyakorlatok ;

e) gyűrühinta: helyben lábgyakorlatok, lóbál ás, körzés, átfordúlás lefüggésbe, egyszerű hintázás és előre leszaladás ; f) magas nyújtó : a legegyszerűbb gyakorlatok függésben ; g) alacsony nyújtó: támaszban támlázás, valamint függő állási gyakorlatok : h) ugrások : magas, 50—70 cm. 150—200 cm.ig; rohamdeszkán: egyszerű rohamugrások oldalt, i) lengő kötél: átszaladás és helyben ugrás, DJ Versenyek : szaladás, mászás és kötélhúzás (versenyszaladás 50 méter). E) Játékok.

9. Ének. Hetenkint 2 órán. 1. Elméletileg : Az éneklés főszabályai általában (testtartás, szájállás, lélekzetvétel.) Az énektan felosztása (hangmértan, dallamtan, hangsúlytan), a) Hangmértanból : A hangjegyek leírása (vonalrendszer), a hangjegyek alakja és számtani felosztása (hangérték), a hangérték növelése ; szűnjegyek ; az ütem és ennek nemei ; az ütem-időrészek kimérése ; b) Dallam- tanból: a hangok családi neve; kulcsok: az énekzenei hangterű let (mély és magas hangzat). Változtató jegyek ; hanglétra (C, kemény) és hat származott fc-es kemény létra (G, D, Á, É, H, í'is). Hang- súlytanból : az énekhangok súlyozása.

Gyakorlatilag : a hangok eltalálása, lépcsőzetes és ugrásban