Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1895

90 egyik tekercs végeit egy telep két sarkával, a másikéit pedig egy galvanométerrel kötötte egybe. Megfigyelte aztán a tű kité­résével annak a gerjesztett áramnak az intensitását, mely így, vasmagos tekercsesei a nyitás és zárás alkalmával keletkezik s azét is, mely a vasmag nélkül áll elé. Elébbi esetben annyira nagyobb volt az intensitás, hogy a tű forgó mozgásba jött. Az áram zárási pillanatában u. i. a vas mágnessé vált s az áram­mal egy értelemben hatott gerjesztőleg. Később a vasgyűrű he­lyett egyenes vaspálezát, az eleetromagnes helyett lágy vasat megosztás útján mágnesezve s végre pusztán permanens mág­nest használt áramgerjesztőül. A tüneményt ezekben az esetek­ben általánosítva, az Arago-féle tüneménynek világos magyará­zatát adta, a forgási mágnesség összes tüneményeit a mágnesek által a vezetőkben indított áramoknak tulajdonítván. Ezek azok az áramok, melyek a tű lengéseit Arago kísérleténél csökken­tették az által, hogy a Lenz-féle törvény értelmében gátló viszsza- hatással voltak annak mozgására. A mágnesek által gerjesztett áramok alapjelenségeit a következőkép mutatjuk ki : Ha egy tekercshez, melynek két vége galvanométerrel van egybekötve, hirtelen magnes-sarkkal közelítünk, a tű azonnal kitér s kitérésének irányával ellenkező irányú áram fellépését jelzi a tekercsben, mint a milyen irányúak azok a párhúzamos áramok, melyek Ampere elmélete szerint a magnes-sarkat körül- folyják. A tű pár lengés múltán nyugalomba tér, jeléül annak, hogy maga a keltett áram csak időleges s míg a magnes a tekercs közelében mozdúlatlanúl marad, áram sem keletkezik. De a magnes-sark eltávolításával a tű ellenkező irányban tér ki, a pólusban kerengő áramokkal egy irányú secundár áramot jelezvén. Ha másodszor a tekercs üregében a tengely irányában vas­hengert helyezünk el s azután közelítünk feléje a mágneses pólussal, a tű hevesebb kitérése intensivebb secundár áramot jelez. Ebben az esetben u. i. a vashenger influentia útján maga is mágnessé válik és a tekercs meneteire visszahat. így áll a dolog az egy irányúlag keltett árammal is, mely a polus hirte- leni távolításakor lép fel. És harmadszor ha a tekercsben levő vasmag és a magnes viszonos távolságát változtatjuk, az elébbinek magnessége nő, vagy fogy s e két esetben a magnes-sarkat körűi folyó áram­

Next

/
Oldalképek
Tartalom