Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1895
kély erősségében kereste, de bár az elemek számát 120-ra emelte a keringés ideje alatt a tű most is mozdulatlan maradt. Következetes és éles megfigyelő képességét azonban egy kezdetben egészen mellékesnek tetsző tünemény kötötte le. Az áram zárási pillanatában u. i. a galvanometer tűje kicsapott, és az áramlás tartama alatt ismét nyugalmi helyzetébe tért. Mikor pedig az áramkört nyitotta, a tű ellenkező irányban tért ki. E kettős tünemény egyszerű magyarázata, mit Faraday azonnal felismert az, hogy a galvan áram a szomszédos vezetőben mind a zárási, mind a nyitási pillanatban egy-egy rövid ideig tartó áramot gerjeszt, melyet épen rövid idejű megjelenésével fogva egy kisülő leydeni palaczk villamos hullámához tartott hasonlónak. Ezzel a külső alakjában egyszerű, jelentőségében azonban századokra szóló kísérlettel fedezte fel Faraday a gerjesztett áramokat 1831 november havában. A telep sarkaival összekötött vezetőben kerengő áramot primär áramnak, a galvanométerrel egybekötöttben fellépőt pedig secundär áramnak nevezte el. Az áramképzés e nemét, melyet zárt vezetőben szomszédos áram hatása alatt észlelünk, Faraday után Volta-féle áramgerjesztésnek nevezzük. Ha aztán az így keletkezett secundär áramok irányát az ismert Ampere-féle elv alapján a tű kitéréséből meghatározzuk, azt találjuk,hogy a záráskor keletkező a primär áramhoz képest ellentétes irányú, a nyitási pedig azzal egyirányú. Mindkettő oly rövid ideig tartó, hogy némelyek, mint ezt Roiti elmésen megjegyzi, helytelenül pillanatnyi áramoknak nevezik.1 Helyesebben lehetne azokat időlegeseknek nevezni, mert csak abban a rövid időben jelennek meg, mikor a primär áram a leírt vagy később leírandó változatokon átmegy. Más módon kelteni áramot Faradynak e kísérleteinél nem sikerűit. Pedig ezek nem csak a primär áram zárásánál és nyitásánál állanak elé, hanem megjelennek akkor is, ha a két tekercsnek egymástól való viszonylagos távolságát változtatjuk. Erre különben később rájött. Ha ugyanis a primär tekercs a telep két sarkával, a secundär pedig a galvanométerrel van egybekötve és az előbbit az utóbbihoz hirtelen közelítjük, ebben a főáramhoz képest ellenirányú áram keletkezik, mit a galvano87 1 Roiti : A fizika etc. Czógler-Bartoniek 667.
