Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1895
84 Ennek a villamosságnak felfedezése s vonalos vezetőre vonatkoztatott törvényeinek kísérleti megállapítása leend értekezésem tárgya. Nem új dolgok bemutatásával s nem is a nagy felfedezőnek és kortársainak e körben megállapított quantitativ törvényeinek felülvizsgálásával óhajtok foglalkozni, hanem történeti bevezetés után azokat a módokat és eszközöket mutatom be, melyekkel a gerjesztett villamosság törvényeit igazolom. I. Már a gerjesztett áramok felfedezése előtt ismeretes volt az electrostaticai inductio, azaz a villamos megosztás, valamint a mágneses megosztás tüneménye is. Elébbi abban áll, hogy staticai electromosság a hatáskörében lévő vezetőn villamosságot hoz létre. Az utóbbi szerint pedig valamely mágneses térbe helyezett vas darab maga is mágnessé válik. Az a logicai következetesség, mely a tudományok fejlődését és az ismeretek egymásutánját jellemzi, a gerjesztett áramok történetének minden mozzanatában felismerhető. Már csak a viszonosság elve is elvezette e század elején élő physicusokat arra a gondolatra, hogy a mint staticai villamosság villamosságot kelt a közeli vezetőn, úgy hozhat létre galván-áram galvánáramot és a miként a galván-áram a vasat megmágnesezi, úgy hozhat létre viszont a mágnes galván áramot is. Hogy e fajta, galvan-áram és mágnes által keltett áramoknak létezniük kell, arról e század eleji physicusok meg voltak győződve s tudata ennek tettre serkentőleg hatott reájok. Már a múlt század végén 1797-ben kereste ez áramokat Humboldt is, RiUer is s 1800-ban Arnim is, de mindnyájan sikertelenül. Közelebb jutottak hozzájuk 1824-ben Ampere és de la Rive, kik rézkarikát körös áram záró ívébe függesztettek fel s egy patkó alakú magnes közelítésével az áram iránya szerinti vonzást, vagy taszítást megállapíthatták a karikán, de tovább nem mentek.1 Úgy voltak e tüneménynyel, mint ez időtájban a csillagászok, kik a bolygóknak a naptól számított, egymásra törvényesen következő távolaiból kikövetkeztették, hogy a Mars és Jupiter közt bolygónak, vagy bolygóknak kell lenni, de időbe került, míg a planetoidák felfedeztettek. Úgy látszott, mondja Czógler, mintha a természet csak a Faraday experimentatori elmésségére 1 Wiedemann : Die Lehre des galv. Stromes. 621
