Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1895
73 az u. n. rövid tartamú szabadságvesztés büntetésnek, mely t. i. 1—2 hétre, vagy egy hónapra szól, semmi eredménye és így semmi értelme sincs. A bűnösök legnagyobb contingense, mondhatni s/4-e, épen ilyen rövid tart. szab. v. büntetésre ítéltetik, a mely sem visszatartó, sem javító hatást nem gyakorol az elitéltre, s bűnös az ily rövid idő alatt quasi csak kipiheni magát s új terveket főz ki újabb gonosztettekre, sőt a ravaszabbak előre úgy rendezik be dolgaikat, hogy a téli hónapokat állandóan a börtönök, fogházak meleg czelláiban, rendes koszton s kevés vagy épen semmi munka mellett tölthessék. Ez a jelenség különben nálunk is con- statálható a főügyészségek jelentéseiből s a mindennapi tapasztalatból. E hiányok és kinövése« javítására Liszt és társai különféle orvosszereket, reformintézményeket ajánlottak, de még a mai büntetőjog alapján és annak keretében s az e kérdések felől írt értekezések, röpíratok, monográfiák lassankint egy tekintélyes kis irodalommá nőttek, a kormányok lassúsága miatt a reformok mind égetőbbekké váltak s így határozta el Liszt, hogy a reformok erélyesebb és sikeresebb keresztülvitele érdekében a rokon eszmék harczosaiból egy nemzetközi büntetőjogi egyletet alakít, mely egyesület 1889-ben csakugyan létre is jött Liszt, Prins Alfréd brüsseli tanár, előbb a fogházak felügyelője. Van Hamel amsterdami tanár és Leveillé párisi tanár elnöklete alatt. Az egyesület czíme : Union international de droit pénal, (Internationale kriminalistische Vereinigung), tagjainak száma 1889-ben 260 volt, 1895-ben már 651-re nőtt, mondhatni a művelt világ összes államaiból.1 18S9-ben tartották az első nemzetközi congressust, Briisselben, azóta évenkint tartanak ilyen congressust, legutóbb (a múlt augusztus hóban) Linzben. Liszt állandó propagandát fejt ki az egyesület érdekében, így 1892-ben nálunk is járt Budapesten s a magyar jogászegyletben egy nagybecsű felolvasást tartott az egyesület programjáról, mely felolvasás a M. J. E. kiadványai közt meg is jelent.1 2 Épen azért, mert Liszt maga épen az egyik elnöke s tulajdonképeni létrehozója az egyesületnek, szoktuk azt röviden Liszt-féle kriminal-politikai iskolának nevezni. Liszt maga határozottan kijelenti, hogy ők, t. i a nemzetközi egyesület, csak az érvényes jog, a classicus büntetőjog átalakítását s nem felforgatását akarják elérni, a nk. egyesület nem valami 1 L. Bulletin de L. Union int. d. d. p. 1895. Berlin. 2 Dr. Liszt Ferencz : A jövő büntetőjoga. (Magyarul és németül). 1892.
