Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1895
80 jára századunkban Európának mondhatni minden állama rendszeres büntető tkvet készített, elfogadva legtöbbnyire annak beosztását is, mely szerint az anyagi büntetőjogot általános és különös részre osztották fel s az alaki jogot, a bűnvádi eljárást vagy külön részben, vagy egészen önálló törvényben codiflcálták. E helyzet lényegesen megváltoztatja a büntetőjognak, mint tudománynak művelési s előadási módszerét is. Az állami élet minden irányú fejlődése, a munkamegosztás nagy elvének érvényesülése s ennek folytán az intenzivebb munka a tudományos életbe is új lendületet hoz. Úgy a magán, mint a közjog számos új tudományt bocsát ki magából» egyes tudományágak önálló tudományokká fejlesztetnek ki s támogatva a törvényhozások munkájától, melyek részletesen igyekeznek szabályozni az állami élet minden részletét, egészen új tudomány- csoportok alakúinak. Az elvont bölcseleti előadás helyett a positi- vismus lesz uralkodó a tudományok művelésében. így alakúi meg a tételes büntetőjog is, mint egy önálló s régi eredete dacára is, új tudomány. A tételes büntetőjog ugyan nem szakít feltétlenül a bölcsészettel, a tudományok anyjával, sőt ahoz sokszor visszatér és sok elvet, eszmét kölcsönöz tőle, de függetleníti tőle magát s mint egészen önálló tudomány, melynek gyakorlati fontossága és jelentősége egyik legkiválóbb helyet biztosítja számára a tételes jogok sorában, foglal helyet azok között.1 A büntetőjog tudományos művelésének s előadási módszerének is alkalmazkodnia kell az új helyzethez. Ma már teljesen felesleges, sőt helytelen dolog lenne valami elvont bölcseleti büntetőjogot adni elő, mely tisztán az illető előadó nézeteit s felfogását tartalmazza a büntetésről, ellenkezőleg a helyes irány szerintünk is az, hogy a büntetőjogi előadások anyagát a tételes büntetőjog képezze. A világért sem akarom ezzel azt mondani, hogy én tisztán a magyar btő törvénykönyvet fogom hallgatóimnak magyarázni s egyszerűen annak tételeit fogom bemutatni és exegetálni, hanem igenis mint egy positiv jogi tudományt fogom tárgyalni az élő magyar büntetőjogot én is, egy általam helyesnek ismert bölcsészeti elmélethez fogok ragaszkodni s ahoz térek vissza mindenütt, a hol a tételes törvény hiányokat, hézagokat mutat, s minden egyes tételnél e szempontból teszem bírálat tárgyává a törvényt, vájjon annak szabálya megegyezik-e az általam helyesnek tartott elmélettel. Ha tehát azt mondtam is, hogy én tételes büntetőjogot és pedig ma1 Wlassits Ggula id. értekezése.
