Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1895

6« e mellett egyszerűsége, könnyen felfoghatósága miatt is érdekkel fog bírni a büntetőjog, Megismerkedni a bűnös emberrel, a bűn létrejöttének motívumaival, vizsgálni a beszámithatóságot, megál­lapítani a felelősséget, megismerni a különféle büntetési rendsze­reket, azok múltját s jelenét s munkálni azok javítása érdeké­ben, megismerni az egyes b. cselekményeket, elemezni azokat, stb. mindezek oly kérdések, melyek méltán leköthetik a nem szakember figyelmét is, s hogy csakugyan le is kötötték és kötik, mutatja az> hogy a büntetőjog codificatiója és reformálása is sok helyt nem pusz­tán a szakemberek által történt, s egy Voltaire, Beccaria, Filangieri, Howard, az újabbak közt Quetelet, Lombroso, nálunk Deák Ferencz, Szalag László, Szemere Bertalan, Pulszky Ferencz, épen nem voltak büntetőjogászok s nevük mégis örökre emlékezetes marad a büntető­jog történelmében s azon reformokkal, melyeket a büntetőjogban keresztülvinni segítettek, vagy egyenesen keresztül is vittek, nem a jogászoknak, nem a bíráknak, de az emberiségnek, a humanismus- nak tették a legnagyobb s örök hálára kötelező szolgálatot. A büntetőjog mai alapját akarván feltüntetni, annak lényegét kell pár szóval vázolnunk. Mi a büntetőjog ? Azon jogszabályok foglalatja, melyek sze­rint az állam az elkövetett bűnös cselekmények tetteseit megbünteti. A jogfejlődés mai állapotában, midőn az emberiség állami életet él, általános az a felfogás, hogy a büntetést gyakorolni az államnak a joga és egyúttal kötelessége is. Mert miért is kell büntetni? Azért, mert valaki büntetésre méltó cselekményt követett el. Miféle büntetésre méltó cselekményt ? Megsértette, vagy ve­szélyeztette a jogrendet. Mi az a jogrend ? Az emberi társadalomnak az a szervezete, melyben az egyes ember saját fizikai, szellemi és gazdasági érde­keit, más embertársai érdekeinek tiszteletbentartása mellett, megva­lósíthatja. Az állam az, mely kinek-kinek ezt az egyéni szabadságát, u. n. magán és közjogait, biztosítja s megvédelmezi s megvédeni köteles is, mert az állampolgárok e jogaik fejében kötelességeket teljesítenek az állam irányában s az állam épen ezekből a szolgál­tatásokból tartja fen magát, ezekből meriti azt az erőt, mely saját léteiének biztosítására és fentarlására szükséges. Ez a kölcsönös összeműködés az állam és polgárai között, ez az, amit állami életnek, tulajdonképeni jogrendnek nevezünk, t. i. az egyes állampolgárok jogokkal bírnak az állammal szemben s megkövetelhetik, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom