Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1895
HISTÓRIAI VONATKOZÁSÚ ÉRMEK HADRIÁNIUS KORÁBÓL. SZÉKFOGLALÓ ÉRTEKEZÉS. * IRTA ÉS 1895. SZEPTEMBER HÓ 7-ÉN FELOLVASTA ! CSONTOS JÓZSEF, GTMN. TANiR. Nagy tiszteletű s tekintetes igazgató-tanács! Mélyen tisztéit tanári kar! Nemes tanuló ifjúság ! A rómaiak rendes ércpénzzel közvetítették a kereskedelmet s régi időtől kezdve rendes bizottság vezette a pénzek veretését. Az ércalapot illetőleg általában 3 korszakot különböztetünk meg. A pun háborúkig, vagyis a 3-ik századig Kr. e. rézpénz járja. Mikor azonban e háborúk szerencsés bevégzése által megszabadúlt Róma legveszélyesebb ellenségétől, sőt e háborúk után mindjárt mint világhódító lép föl s kelet hatalmasaival vívott tuséiból is diadallal bontakozik ki : a gazdagsággal és vagyonosodással meg- kellett az ércalapnak is változnia s a réz helyét az ezüst foglalja él. A Caesárok korában aztán a birodalom növekedésével ez sem volt elég, az arany-alapra volt szükség. Kezdetben, a római köztársaság megalakulásától egészen a Caesárokig a senatus ügyelt fel a pénzverésre, rendesen egy háromtagú bizottság feladatává tevén minden a pénzveréssel együttjáró teendők végzését. Mikor azonban a római köztársasági nevek és formák tépett rongyai alatt az egész birodalom egy ember akaratának hódol, a központosításnak a pénzveretésénél is
