Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1895
I. A TANÉV TÖRTÉNETE ÁLTALÁBAN.* A magyar állam fennállásának ezredik éve főiskolánk életében változatos volt, adott örömet, de részesített a bánatban is, mintha mérsékelni akarta volna büszke örömünket, vagy figyelmeztetni akart volna a szerencse álhatatlanságára. De térjünk át a részletekre. Főiskolánk világi főgondnoka, nagymélt. vajai Vay Béla báró úr e minőségében először 1895. szept. 17-én jelent meg ódon falaink között az őszi egyházkerületi közgyűlésen. A tanári kar sietett legőszintébb tiszteletének és benső ragaszkodásának kifejezésével, miről értesültek városunk ^különböző körei is és kérték az ő elfogadásukat is Ő Kegyelmessége az ima teremben fogadta tisztelgésünket, mely alkalommal a tanári kar részéről dr. Finkey József közigazgató a következő beszéddel üdvözölte : Nagyméltóságu Főgondnok úr! Kegyelmes Urunk ! Az igaz prot- szervezet nem tesz különbséget az egyháziak és az úgynevezett laikusok között, az egyház tagjait egyenlő jogokkal ruházza fel. A magyar reformált egyház alkotmányos szervezetének is ez az alapja: az egyenlőség elve. Az egyházi hatalom gyakorlása tehát közös alólról felfelé. Lassan és fokozatosan kellett azonban fejlődni az egyházi szervezetnek, mig odáig jutott, küzdelem előzte meg a diadalt. Itt közelben a bod- rog-keresztúri értekezlet mondotta ki a világiak részesülését, a gondnokok választásának szükségességét, törvénykönyvbe pedig a budai zsinat óhajtotta foglalni első Ízben. De nem akarom a történeti fejlődést részletezni, célom csak annak említése, hogy a s.-pataki főiskolának kezdettől voltak főcurátorai és a kerület * Felolvasta az 1806. jun. 21-én tartott évzáró ünnepélyen dr. Finkey József akadémiai és közigazgató.
