Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1895
102 netének szempontjából a legnevezetesebbek egyike a Weber-féle kettős törvény, mert kimutatja, hogy minden magnes áramkörrel s megfordítva helyettesíthető, melylyel aztán az van kimondva, hogy a két nemű gerjesztés törvényei azonosak. IV. Az eddigiekben leírt tünemények az első rendű áramgerjesztés tüneményei voltak s ama rövid idejű galvanicus áramokra vonatkoztak, melyek valamely áramkör által a szomszédos vezetőkben gerjesztetnek az elésorolt feltételek és körülmények között. Egyszerű következtetéssel is eljuthatunk ahoz a gondolathoz, hogy a mint a primär áramkör említett módosulatai secundär áramat hoznak létre, úgy a secundär is bizonyos körülmények közt újabb e fajta gerjesztett áram keletkezésére adhat alkalmat. Ha tehát van másodrendű áram, a mennyiben a természet törvényei folytonosak, felsőbb rendű áramoknak is kell lenniök. Henry volt az első, ki 1842-ben tényleg ki is mutatta az ilyen áramok létezését. Kísérleténél egy telep árama, mint primär áram, szalag alakú fémspirálisban kerengett, mely aztán egy felette levő hasonló alkotásu spirálisban másodrendű s ez egy ugyanilyen spirálisban harmadrendű áramot stb hozott létre. Ezeket a másodrendűnél magasabbrendü áramokat felsőbb- rendű áramoknak nevezik s keletkezésük sorrendje szerint a szereplő áramok mint primär, secundär, tertiär st. áramok jelölhetők meg. A felsőbbrendü áramok különben nem egyszerű áramok. Ezt beláthatjuk a következő gondolkozással is. A másodrendű áram pld. két egymásra gyorsan következő időpillanatban: megjelenése és eltűnése pillanatában gerjeszt harmadrendű áramot, a megjelenésnél keletkező a másodrendűvel ellentétes irányú, míg az eltűnésnél keletkező azzal egyenirányu. Ez a két harmadrendű áram aztán két-két negyedrendű áram létrehozására képes. A harmadrendű áram tehát 2, a nagyrendü 4, az ötödrendü pedig 8 egyszerű áramból áll s irányukra nézve az alábbi sematikus táblázatban vannak feltüntetve, melynek helyességét azzal a meggondolással láthatjuk he, hogy a zárási áram az őt létrehozóhoz képest ellenirányú, a nyitási pedig vele egyenirányu. A primär áram iránya positivnek van véve.
