Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1895
no Primär áram Secundär áram m ct tgm n kitérés 8 58° 1-6 6 3 6 » » 8 » 12 4 « 4 n 12 Már magok a galvonometeren észlelt kitérések annyira 1 P egyenlők, hogy egészen felesleges volt az - sin |-ek meghatározása. Ezzel aztán Felici tétele be van bizonyitva. * * * Az áramgerjesztés törvényeinek bevezetésénél egyszerűen felemlítém W. Webernek azt a nevezetes törvényét, mely a két nemű áramkeltést közös szempont alá veszi. Weber ezt a tőrvényt Oavssnak az u. n. logarithmusi decrementumokra vonatkozó törvénye és a saját megelőző kísérleti mefigyelései alapján mutatta ki. A felfüggesztett és lengésbe hozott magnes és inga lengési amplitúdóinak kisebbedését u. i. az akadályozó erők okozzák, melyek a lengési sebességet lassankint megsemmisítik. Az amplitúdók kísebbedési törvénye az akadályozás módjától függ. Legegyszerűbb és leggyakoribb az az eset, hogy az akadályozó erők a mozgás sebességével arányosak s a lengő mágnesre ekkor áll Gaussnak az a tétele, hogy az amplitúdók csökkenése geometriai haladvány szerint történik s hogy az egymásra jövő amplitúdók logaritmusainak kiilömbsége: a log. decrementum állandó mennyiség. Miből nyilván az is következik, hogy ezek a log. decrementumok az akadályozó erőkkel és az utóbbiak az elébbiekkel arányosak. Ilyen akadályozó erők lépnek fel pld egy bifilarisan felfüggesztett s két végén egybekapcsolt spiralis mozgásánál is akkor, ha magnes közelében leng és pedig igy nagyobbak, mintha távol a mágnestől, vagy nyitott végekkel lengene, mert csak ekkor gerjednek a spirálisban áramok. Az ekkor fellépő ellenállás a levegő ellenállásából s a magnes és a gerjesztett áram electromagneses hatásából van összetéve és ezek az el