Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1894

63

tályok létszámának korlátozásáról.“ őrálló (1894., 70—72. sz.). „II. József császár látogatása Debrecenben 1770 május 18-án.“ Sárospataki Lapok (1894., 46. sz.). „Az államkormány és a protestánsok a harmadik egyetem kérdésével szemben.“ U. o. (1895., 1—2. sz ). „A protestánsok és az első tanügyi reform-törekvések Mária Terézia uralkodásának végső éveiben.“ U. o. (1895., 3—4. sz.). „Még egyszer a harmadik egyetem ügye és az ezzel összefüggő kérdések.“ U. o. (1895., 6—7. sz.). Programra-értekezés bírálata, „Alkibiades és kora“, írta Ledniczky Ipoly, Egyetemes Philol. Közlöny (1895., XIX. évf., 3. f.). „A jelenlegi reform-mozgalom a középiskolai oktatásügy terén.“ őrálló (1895., 21. sz.).

Kalassay Sándor az „Őrálló“-ban vezette a Lapszemle rovatot s ugyanoda írt könyvbírálatokat s apróbb közleményeket, munkatársa a „Sátoraljá“-nak s az „Ifjúsági Közlöny “-be írt nehány tanulmányt.

* * *

Az ezekben ismertetett irodalmi működésen kívül a főiskolai tanárok részint társadalmi téren, részint, mint az egyházi és iskolai közigazgatás tagjai buzgón teljesítették kötelességeiket.

Felhívott bennünket mindjárt az aratási szünidő kezdetén a n. Erdélyi János, volt sárospataki tanár, író és bölcsész, főiskolánk egyik büszkesége nagy-kaposi szülőházának megjelölésére alakult bizottság, hogy az 1894 szeptember 16-án tartandó ünnepélyen vegyünk részt. Az emlékbeszédet Szinyei Gerzson írta és olvasta fel. Lelkesítette nagynevű elődjének fényes működése, költői ihle- tettséggel, ismert szakavatottságával méltó képét rajzolta az ünnepeknek. Közülünk továbbá dr. Ballagi Géza, mint a M. T. Akadémia megbízottja méltatta még szép beszédben Erdélyi Jánost és köszönte meg az emlék felállttá-