Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1892
45 A 2-ik számú mű, mintha az előbbinek minden fogyatkozását ismerte és kerülni akarta volna, mintha csak annak felismert erőtlenségeiből gyűjtötte volna a maga erejét. A csoportosítás és tárgyalási rend hasonlósága mellett is oly szembeszökő különbség van a kettő között, hogy emez mintha egy gyakorlott tollú, fegyelmezett észjárású s a forrásművekkel bölcsen gazdálkodni tudó egyén volna versenytársával szemben. Hat részben és egy függelékben tárgyalja tételét. Beszél I. A magyar biblia fordításokról Károlyi Gáspárig. 11. Azokról az okokról, a melyek a vizsolyi, hannaui és oppenheimi bibliákat létrehozták. 111. A vizsolyi, hannaui és oppenheimi bibliák segédforrásáról. IV. Szenczi Molnár Albert biblia-javításáról. V. A Sz. Molnár Albert biblia-javításáról szóló különféle véleményekről. VI. A függelékben a hannaui és oppenheimi bibliákhoz csatolt Szenczi-féle nevezetes toldalékokról. Már e felrészelésben is nyilatkozik a szerző hivatottsága s még inkább a tárgyalás rendjén. Mindent a maga helyén mond, híven idéz, jó érzéke van a jellemző részletek kiválasztására, a példákkal való világositásra, a gyönge és erős oldalak kitapintására és kiszínezésére. E mellett eleven, könnyed, nem ingadozó Az út, a melyen előtör, ugyanaz, a mi versenytársáé, de ő ezen az úton virágokat szed s dalolva halad, vagy vitát kezd az útjába alvadóval, így p. o. Kaldyval a mű II. részletében, a kit szerencsésen meg is ostromol a Károlyi és Szenczi javára. Készültsége aránytalanúl nagyobb, mint amazé s innen van talán jó kedvű haladása is. Amaz az összehasonlítandó 3 biblián kivűl csak Dr. Ballag! Mórnak egyetlen művére hivatkozik forrás gyanánt s azt is rosszúl idézi („A magyar biblia-fordítások“ czím- mel); emez minden szakasz végén pontosan beszámol segédeszközeivel s bizonyíthatjuk róla, hogy a tárgyhoz felhasználható művek közül alig hagyott el valamit. Ezt az érdemét különösebb elismerésre is méltónak ítéljük. Amazt alig érdekli Szenczi egyénisége, életének viszontagságos folyása, emez belemerül az élet tanulmányozásába és beleszeret e kitűnő alakba s ez magyarázza meg aztán, hogy . a Szencziről felmerült különféle vélemények iránt forrón érdeklődik s nemcsak Ballagi Mórral száll nemes harczra kedvenczeért, hanem említi a Bőd Péter és Iváldi nézeteit is s a szükséghez képest meg is bírálja. Amannak alig mutatkozik érzéke Szenczinek nyelvészeti törekvései s egyéb érdemei iránt; ez minden tiszteletreméltót észre vesz s épen azért —
