Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1892
13 tásával nem akarna segíteni tanügyének munkásai között azokon, a kiken segítenie a feléje nyújtott kéz erejével lehet, s annak az autonómiának fájdalmas dics-éneke lenne a történet zsarnokának ama apotheosisa : „Caesar, morituri te salutant !“ Es ha mindezek kiegészítéséül még megemlítem, hogy tanári karunk előkészületeket tett Kövynek, e nagy jogtudósnak, százados emlékünnepe rendezésére, a melyet a jövő szeptember hóban óhajtanánk megtartani és hogy épen a legközelebbi napokban egy kimerítő, minden eshetőségre kiterjedő szabályzatot nyújtott be a tanári helyettesítésele tárgyában, a mely ügy eddig a mi körünkben nem volt szabályozva, az igazgató-tanács elé : főbb mozzanataiban közöltem iskolánk szellemi életét s áttérhetek más irányú adatok összeállítására. A tanítás, az ismeret-közlés és a tudomány megteremtése, annak eszköze, az irodalmi 'foglalkozás, bár rokon, de egyik a másiknál nehezebb foglalkozás. Ahoz a tanultságon, a hivatáson kivűl alkalom, ahoz nyugodt lélek, azt mondom : ahoz mód kellenek. Szerencse, a kinek megadta ezeket helyzete, vagy törhetlen lelki ereje és rugékonysága. Jól eső örömmel mondhatom, hogy főiskolánk tanári karánál értékes szellemi tőkére vall az a munkásság, a melyet annak birtokában az irodalom terén is kifejtett. Dr Ballagi Gézától megjelent: „Zemplén megye.“ Felolvastatott a Magyar Tudományos Akadémia II. osztályának 1892. nov. 7-én tartott ülésében. Kiadta a Magyar Tudós Akadémia a „Megyei monográfiák“ című vállalatában. 8. 77. lap. E munkát említvén fel, lehetetlen, hogy e helyen is köszönetemet ne nyilvánítsam Ballagi Géza tiszttársunknak azon részletes, alapos és rokonszenves ismertetéséért, a melyet derék művében főiskolánkról adott, s a mely sok ponton új világításba állította főiskolánkat épen igen magas tudományos körök előtt. Ezen kivűl több hírlapi cikket írt s az Athae- neumban“ egy nagyobb értekezés jelent meg tőle : „A modern alkotmányok gyűjteménye“ cím alatt. Dr Bartha Béla munkatársa volt a Protestáns Szemlének, a Sárospataki Lapoknak, a Prot. Egyházi és Iskolai Lapnak, a Debreceni Prot. Lapnak, A Mi Otthonunknak s jogi szaklapokba írt cikkeket. Megjelent tőle : „A házassági bíráskodás és a polgári házasság.“ Kiadás alatt van Laveleye „A kath. népek jövője,“ „Apápaság jövője„A polgárosult népek jövője“ című műveinek jogosított fordítása. IVarga Lajos : „A keresztyén egyháztörténet“ III. kötetének 3 füzetén dolgozott.
