Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1892

sége. Szögegység, szögmérés szögmérővel. Szögek rajzolása adott nagyságban. A szögek kölcsönös helyzete. A háromszögek és nemei. Az egyenes vonalú idomok és nemei. Sokszögek s ezek szerkesztése szögmérővel. A görbe vonalak. A körív és részei. Egybevágó és hasonló síkok. Mértani sikok összeállítása csillag stb. idomokká, mint az ornamentális rajzolás elemei a tanár elő- rajza után. Tankönyv : „Geometriai Alaktan a rajzolás elemeivel.“ Irta dr. Császár Károly, 1880.

7. Szépírás. Hetenkint 1 órán, magyar írás ütenyzéssel, szabadgyakorlatok a kéz könnyítésére.

8. Tornászat. Hetenkint 2 órán. A) Rendgyakorlatok: sora- kozás, fordulatok helyben, igazodás és fedezés, sornyitás, rendek és kettős rendekbe fejlődés, elősorakoztatás, körűlkörzés. B) Szabadgyakorlati egyszerű tag szabadgyakorlatok, kettő és négy ütemben, lassú és középszerű gyorsaságban; járás, utánlépés. járás oldalt, előre, hátra, lépéscsere, féllábon szökdelés. C) Szer- tornázás : a) mászás póznán : egy és két póznán, gyakorlatok két pózna közt függő állásban ; b) rézsútos lábtó : az alsó és felső oldalon menés, függő állások (mellső, oldalt, hátsó), függélyezés a kapocsfákon, le és fel, a fokokon csak lefelé; c) vízirányos lábtó : egyszerű függélyezés oldalt és haránt kapocsfán és a fokokon :

d) korlát: támaszba ugrások, támaszban láb- és törzsforgatások, támlázás előre, üléscsere előre, valamint egyszerű függő és függő állási gyakorlatok; e) gyűrűhinta : helyben lábgyakorlatok, lóbálás, körzés, átfordulás lefüggésbe, egyszerű hintázás és előre lesza- ladás ; f) magas nyújtó: a legegyszerűbb gyakorlatok függésben ; g) alacsony nyújtó: támaszban támlázás, valamint függő állási gyakorlatok; h) ugrások: magas, 50—70 cm. 150—200 cm.-ig ; rohamdeszkán: egyszerű rohamugrások oldalt; í) lengő kötél: átszaladás és helyben ugrás. D) Versenyek : szaladás, mászás és kötélhúzás (versenyszaladás 60 méter). E) Játékok. F) Kirándulás.

9. Ének. Hetenkint 2 órán. 1. Elméletileg: Az éneklés főszabályai általában (testtartás, szájállás, lélekzetvétel.) Az énektan felosztása (hangmértan, dallamtan, hangsúlytan). a) Hangmértanból : A hangjegyek leírása (vonalrendszer), a hangjegyek alakja és számtani felosztása (hangérték), a hangérték növelése; szünjegyek; az ütem és ennek nemei ; az ütem-időrészek kimérése, b) Dallamtanból: a hangok családi neve ; kulcsok; az énekzenei hangterűlet (mély és magas hangzat). Változtató jegyek; hanglétra (nyolczas hangsor) ; a hanglétra nemei ; a két alap vagy tő-létra (C. kemény