Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1879
43 1872. 20. Albert Pál Kézikönyve, az 1877. évi XX-ik törvénycikkben foglalt gyámsági és gondnoksági ügyekről. II. III. f. Sárospatak. 1878., 1879. 11. Rust J. H. Schiftproben d. Schriftgiesserei und mechanischen Werkstätte. Berlin und Paris. 1878. 12. Vindobona. 1880. ápril. 13. Tavasz. Ünnepi lap. Szerk. Pulszky Polixéna. Budapest. 1880. május 4. B) A szépészeti és műrégészeti muzeum. Azzal zártuk be múlt évi értesítőnk ide vonatkozó előterjesztését, hogy „szépészeti múzeumunk“ a következő tanév alatt átalakul. És most, a tanév végén, örömmel teszünk jelentést a végbement átalakításról. A múzeumnak létet adó eszme ugyan megmaradt, mert teljesen kor- és helyzetszerünek bizonyult. Arról van szó ugyanis, hogy általa segítsünk némi részben ama vádon, hogy — mint reformált iskoláinkról általában, de különösen a kisebb városokban elhelyezettekről mondatott — : fölkeltjük ugyan növendékeinkben az erős meggyőződést, de szögletességeit nem simítjuk el ; alkalmat adunk logikus jellem képződésére, de a formaérzék ápolása híján az egyént érdessé teszszük. Mennyi súlya volt e vádaknak a múltra ? nem keressük. Bizonyos csupán, hogy a jelen s a jövőre nézve, amennyire egy intézettől telik, megelőzni törekszünk. A formaérzék ápolása, a műizlés felköltése és terjesztése a legbiztosabb iskolai szer az érintett bajok ellenében. S itt van szépészeti múzeumunk első, gyakorlati jelentősége. Hogy e jelentőségét fölismerte és alkalmazásba vette főiskolánk érdeme, mint a téren kezdeményezőé. Alantra becsülnők azonban úgy múzeumunk jelentőségét, valamint a főiskola kezdeményezését, ha pusztán helyi szempontból mérlegelnők. Megvan mindkettőnek általános közművelődési jelentősége, s igy becse. Ki ne vett volna ugyanis tudomást ama keserű vádak és panaszokról, melyekkel időszaki sajtónk a magyar közönséget illeté az okon, mert szép fejlődésnek indult képzőművészetünket, a festészetet, szobrá- szatot elhanyagolja. Nemzeti fejlődésünk örökre emlékezetes korszakában, önvédelmi harcunkat megelőző pár évtizedben, melynek méhében fogamzottak meg s részben valósultak meg mindazon eszmék, melyeknek tartóssága és virágzásától függ nemzeti létünk, nehány mübarát kezdeményezésére alakult meg a „műegyesület“ azon célból, hogy a képzőművészetek
