Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1879
L 1 34 De a továbbiakban már zavaros, ingadozó. Belemerül az államformák különbségének, az önkormányzás, törvényhozás és végrehajtás jogának hosszas tárgyalásába, a nemzetiségi eszme, commuuismus és socialismus kifej lése taglalásába, b. Eötvös Józsefnek „a XIX. század uralkodó eszméi“ nyomán, melyek a felvett kérdéshez csak mellékesen tartoznak. De sehol nem mondja meg : miben áll tehát az, a mit nyomoz, t. i. az újkori államrendszer, s miként fejlett az ki. Ezek helyett óhajtotta volna bíráló, hogy szerző kifejtse azon nemes, alkotmányos küzdelmet, melyet e korban Európa csaknem minden nemzete vívott 1815., sőt már Spanyolországban 1812. óta a létező hatalommal, s mely 1848-ban az alkotmányos monarchiái államforma és felelős minisztérium kiküzdésében emelkedett diadalra. Mert ez a legfőbb befolyás, melylyel a francia forradalom befolyt az njkori államrendszer alakulására, melynek alapvonalait Montesquieu és Kant nyomán Sieyes fejtette ki, az 1791. alkotmányozó gyűlésben, s azóta a gyakorlati élet azt csaknem mindenütt életbe léptette, a népképviselet, nemzeti törvényhozás, felelős minisztériumi kormányzás s független bíróságok általi végrehajtás rendszerében. A forradalomnak az általános műveltségre való hatását még- kevésbbé fejtette ki szerző. Ugylátszik, itt már belefáradt a nehéz kérdés tárgyalásába. Pedig különösen a tudományos műveltségre való hatás, igen szép és hálás tárgy lett volna a feldolgozásra. Egyébiránt igy is kellőleg megoldotta szerző nehéz feladatát, s örömmel nyilatkoztatja ki bíráló méltányló elismerését, szerző szorgalmas munkássága, tájékozottsága és tárgyismerete felett. A Ei-ik számú pályaművet illetőleg, Jelige : „ A nyugvó oroszlán fektében is király.“ Szerző ugyanazon kútfőket használta, mint versenytársa, sőt használt olyan forrást is, melyet amaz nem ismert ; péld. Tankonak, „a forradalom kora és az újabb állami alakulások;“ cimü müvet, s ezen források nyomán ugyanazon úton halad, mint amaz ; nevezetesen : Bevezetésül adja Franciaország történetének rövid átnézetét. Ezután átmegy a francia forradalom alapokaira, u. m. : 1. A királyság absolut önkényes hatalma. 2. A kormány visszaélései. 3. Az irodalom hatása, különösen az encyclopaedisták bölcsészete. 4. Az észak-amerikai szabadságharc lefolyása. 5. Páris mint főváros hatása a tartományok népei szellemére. 6. XY. Lajos erkölcstelensége és XVI. Lajos gyengesége, ingatagsága.
