Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1878
4 u. m. 1) vallás- és egyháztudományi és 2) jog- és államtudományi karra. Főiskoláink ilyetén szervezeténél fogva, hazai protestáns közönségünk megszokta azokat szerves egységeknek, majdnem egyetemeknek tekinteni ; nem ugyan tudományok egyetemének (Universitas scientiarum), mert ennyire felekezeti szegénységünk miatt még nem juthattunk, hanem oly tanulók egyetemének (Universitas studiosorum), melyben a magyar prot. társadalom jövendőbeli vezetőiből legalább 12 korosztályt lát szemei előtt fejlődni, melyben az ily módon egybesereglett nagyobb tanulói tömeg, a naponkénti súrlódás által az egészben bizonyos közszellemet teremt, s a jobbakban e mellett egymás között nemes versenykedvet is ébreszt, és a melyben akadémiai és gimnáziumi tanárok közvetlen érintkezésbe jővén, megtanulják egymást tudományos értékök szerint méltatni, s egymással eszméiket, tudományos nézeteiket kölcsönösen kicserélni. Mindezt a századok alkották össze igy, és tekintve hazai protestáns viszonyainkat, helyesen alkották. Ámde azon körökben, melyek országos közoktatási ügyeinket intézik, s némely felekezeti iskolaügyeket is intéznek, sok részben más felfogás uralkodik. Ott a jog- és államtudományokat, ha nem is kizárólag, de mindenesetre túlnyomólag, a szakképzés szempontjából tekintik, s a jogakadémiáktól azt követelik, hogy az államszolgálat részére alkalmas hivatalnokokat, haszonvehető közegeket képezzenek. E szempontból a jogakadémiák irányában egyenes követelésekkel lépnek fel, mig a többi tudományszakokról a főfelügyeleti jog értelmében elégnek tartják nagyban és egészben tudomást venni. Mindnyájan élénken emlékszünk még reá, mily áldozatokkal kellett átalakítani akadémiánk ezen ágát öt évvel ezelőtt, 1874-ben. A magyar királyi közoktatási miniszter ur, a vezetése alatti jogakadómiákon a tanfolyamot 3-ról 4
