Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1878
e) Az irodalmi termékekről szólva, izlelitőül felemiit egy pár művet, s röviden ismerteti a 15. század irodalmi munkásságát, mely, minthogy kevés kivétellel latin nyelvű és idegen szellemű volt, a nemzeti művelődésnek előbbvitelére nagy befolyást nem gyakorolhatott ; e tekintetben is a reformációt illeti az érdemkoszorú, amennyiben a magyar nemzeti irodalomnak lendületet adott, de az is igaz, hogy eleinte majdnem kizárólag a vallás mezejét művelte. Ezután következik a „ Művészetek, müipar, kereskedelem, mint a műveltség tényezői“ cimü cikk. A művészetekre a reformáció puritán irányával nem volt kedvező befolyással ; de azért ne búsuljon a szerző azon, hogy a szent képeket a templomokból eltávolították, mert hát a műveletlenebb nép könnyen összetéveszti az istent a szent képekkel (87. 1. 11. sz.). A háborús, pártviszályokkal teljes idők, a műiparnak is kárára voltak, ugyanezt lehet mondani a kereskedelemről is. A záradékban röviden szól a reformáció céljáról, az azt előmozdító okokról hazánkban. Röviden ismétli a már elmondottakat s Guizot- nak a reformációra mondott Ítéletével zárja be művét. A második számú pályamű szerzője, ha nem is használt fel annyi anyagot, mint az első számú pályamű szerzője, de azt, a mit felhasznált, jobban felhasználta. Felosztása nem oly természetes, nem oly kerekded, de a kész keretekbe az anyagot helyesebben illesztette be. A komoly, higgadt történelmi előadási modort, némely túlzást leszámítva, inkább szem előtt tartotta. Előadása világos, értelmes, itt-ott emelkedett. Műve hiányait előnyei jóval felülmúlják. Mindezért a 2-ik számú pályamű szerzőjét a biráló a jutalomra érdemesnek örömmel nyilvánítja. Azonban az 1-ső számú pályamű szerzőjét is dicsé- retreméltónak Ítéli bíráló s valami jutalomra is érdemesnek tartaná, ha ilyen valahonnan kerülne ; mert méltó a termelő a jutalomra, kivált ilyen terméketlen időben *). A Vay-féle kettős, most hármas díjra a jelen iskolai évben versenydolgozatúl kivántatott : „Pünkösti alkalommal mondandó urva- csorázási agendák, a szükséges elő- és utóimákkal együtt.“ Beadatott összesen 5 dolgozat, melyek az általános versenysorozatban, külön jelmondataik mellett, 3., 4., 5., 6., 7. számmal jelöltettek meg. Komoly szemlét és egybevető bírálatot tartva a versenytérre lépett dolgozatok tartalma s ebből folyó értéke felett, az első helyet, *) A nyertes mű jeligés levélkéje a junius 22-iki zárünnepélyen felbontatván, kitűnt, hogy annak szerzője Vattay László, I. éves theologus ; azé pedig, mely dicséretre lön méltatva ; S z a 1 a y Károly, II. éves theologus. 32 1
