Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1878
29 terhes adóival szemben. A nép előbb a világi papságtól, azután las- sankint a szerzetesektől is elfordult. Megemlíti, hogy a Jagellók alatt eme romlott állapotok még roszabbra fordultak, hogy egy Bakacs érsek esztelen nagyravágyása, mily romlást hozott az országra a Dózsa-féle paraszt lázadás, s még inkább ennek következményei folytán, hogy a papok már nem ritkán gúny tárgyai voltak, melyre nézve felhozza Yáradi Péter, kalocsai érsek levelét. Azután a reformáció terjedéséről szól a szászok közt s másutt és hogy miként intézkedett ellenük az országgyűlés, de ekkor már hatalmas pártfogók védelme alatt terjedt a hitújítás. Helyesen jegyzi meg, hogy a mohácsi vész utáni zavar nem egyedül mozdította elő a reformáció teijedését, hanem főtényező ebben a hath, egyház romlottsága volt ; támogatásul felhozza Horváth M. ide vonatkozó nyilatko- tait ; megemlíti, hogy minden korszak állapotát hiven jellemzi törvény- hozása, s idéz Bocsorból ide. vonatkozó adatokat, melyek azt mutatják, hogy a hath, egyház saját udvarán is erősen kezdett tisztogatni. Az állam és egyház viszonyáról szólva, megemliti, hogy Mátyás a pápa kérésére viselt ugyan a csehek ellen háborút, de azt is felhozza, hogy ezen háborúban nemcsak a vallás, hanem más érdekek is szerepeltek (hóditási vágy, Podjebrád elleni gyűlölet), s hogy ha Mátyás jó és hű kath. volt is, de a korona jogait a pápával szemben is megtudta védeni. E kedvező helyzet a gyáva utódok alatt megváltozik, II. Ulászló és II. Lajos alatt az államhatalom egyre sülyed s azzal együtt a vallás és egyház is. Itt szerző ismételve említi fel a papság romlottságát s végül kimondja, hogy a reformáció elterjedésének belső és nem külső okai voltak, s hogy az a mohácsi vész és az azt követő trónviszály nélkül is elterjedt volna. Az egész cikk anyaga gondosan van összegyűjtve, csak az a kár, hogy szerző az elrendezésre nem fordított több gondot. így a husszita mozgalomról, a papság romlottságáról, Mátyásról s a Jagellókról több ízben szól, a helyett, hogy egyikről, másikról egyfolytában mondaná el a mondandókat. Végre, midőn a reformáció terjedésének egyes tényeire kiterjeszkedik, túlmegy a kérdés határán. A 2. cikk cime : Erkölcsi állapot Magyarországon, a reformáció küszöbén. E cikket a magyar nemzet ősi, erényeinek felsorolásával kezdi (pl. fejedelem iránti hűség, hazaszeretet, vitézség, áldozatkészség, szabadságszeretet, pártoskodás sat.). Hiú fáradozás : egy nemzet erényeit, bűneit sorozatba szedni nem lehet, közösek azok az emberrel, az emberiség pedig folyvást vegyül, elegyedik, jó és rósz
