Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1876
17 elejtetett; holott az 1791-iki országgyűlés irományaiból megmondhatta volna, hogy ezen kérdés teljesen megnyugtató megoldást még azon nevezetes országgyűlésen sem nyert, s hogy az 1790. szept. 21-iki királyi resolutioban még egy II. Lipót is csak ilyen Ígéretet tudott tenni, hogy „relate ad persolutionem juris armorum ad aerarium regium persolvendum hac adhuc diaeta tractetur.“ Általában úgy látszik, hogy az 179 ^-iki országgyűlésnek irományai és naplói nem állottak a pályamű Írójának rendelkezésére, különben bizonyosan nem mulasztotta volna el megemlíteni, hogy azon 25. feltételt magában foglaló nevezetes koronázási diplomában, melyet az ország rendei II. Lipót számára kidolgoztak vala, az u. n. fegyverjog eltörlése világosan hangsúlyozva van ; de ha másunnan nem, Guster- mann „Die Ausbildung der Verfassung des Königreiches Ungarn“ etc. müvéből is kiolvashatta volna a főbb érveket, melyekkel ezen nevezetes országgyűlés azon állítólagos jogot ostromolta, valamint azon ellenészrevételeket is, melyekkel ezen elfogult pártiró reactionarius osztrák szempontból azon érveket megcáfolni igyekezett. Némely feltűnőbb botlásokat is meg kell említenünk e pályaműből; például: midőn szerző a 7-ik lapon a „litterae fidejussio- nales“t bizományi levélnek forditja, kezességi levél helyett; midőn a 19-ik lapon „tisztán nemzetségbelieket“ mond nemzetbeliek vagy honfiak helyett (ex meris nationalibus) ; midőn a bécsi bizottság helyett mindenütt bizottságokról beszél ; midőn a gyökeres jognak eredeti oklevelekkel való bizonyithatása tárgyában az 1715. 42. tcikkre hivatkozik az 1723. 42. tcikk helyett ; vagy végro, midőn az 1741. 21. tcikk 4-ik §-át hibásan úgy forditja, hogy mind (a neoacquistica comm. által) már eldöntött ügyekben, mind a felebbvittekben (helyesebben : a felsőbb helyre tett folyamodástól függőkben) „a folyamodóknak adományaikra az ujitás ki fog szolgáltatni Ö felsége által“ e helyett : hogy az elmarasztaltaknak folyamodásukra a kegyelem utjáni perújítás (novum cum gratia) meg fog adatni Ő felsége által. Az előszámláltak kétségkívül tetemes hiányaira, fogyatkozásaira és hézagaira mutatnak a pályaműnek. Tekintve mindazáltal, hogy az a források korlátoltságához képest, egészben véve szorgalmas és lelki- ismeretes tanulmányozás gyümölcsének tűnik fel; tekintve különösen, hogy a kérdéses intézmény történetét, az azon időben bizonyos körökben uralkodott eszmék történetéből helyesen hozza le, s az alapelvek megbirálásában is legtöbbször eltalálja a helyes szempontot; hogy irálya világos, emelkedett, habár néhol a pártforrások használata miatt túlszinezett : birálók, e pályaművet, az e tárgyban kitűzött nagyobb 2
