Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1876
12 II. Pályázati jelentés. Az akadémiai tanári kar ez iskolai évben 6 pályakérdést tűzött ki, az akadémiai ifjúság önmunkásságának és önképzésének ébresztésére, megfejtés végett; u. m. 1. A theológiai szakban: aj Vay első dijra : Fejtessék ki a darvinismus befolyása a theológiára és vallásra ? Jutalma 33 frt. 60 kr. b) A Vay kettős dijra : írassák egy tavaszi vasárnap alkalmával mondandó egyházi beszéd. Máté evangy. XIII. része, 3—9. versekben előadott jelképes példázat alapján. Jutalma 25 frt. 20 és 16 frt. 80 kr. c) A Téth-Fischer-féle dijra : „Tétessék párhuzamba Luther és Kálvin egyénisége és mutattassék ki egyéniségük befolyása, az általuk alapított egyházakra, tan, szervezet és élet tekintetében. Jutalma 30 frt. 2. A bölcsészeti szakban : a Péczely dijra; „Adassák elő a kútfők nyomán uj Görögország szabadságharcának története s fejtessék ki, mi befolyással volt e háború a görög és aldunai népekre, s közvetve a keleti kérdésre.“ Jutalma 42 forint. 3. A jogi szakban: az Okolicsányi-féle dijra: „Mik voltak s hol állíttattak fel az u. n. neoacquistica commissiok Magyarországot illetőleg? Meddig tartott müködésök? Anyagilag mi elvek képezték létezésének alapját? Alakilag miféle eljárás szerint működött, s a jogelv, melyet érvényesített, mennyiben állhat meg az állambölcselet, a magyar államjog és a nemzetközi jog itélőszéke előtt ?“ Jutalma 72 frt. Az első hittanszaki pályakérdésre, u. m. a Vay első dijra érkezett két pályamű. Az 1. számú jeligéje ez: „A tudományok nem lerom- bolói, hanem támaszai vallásos hitünknek.“ A 2. számúé: „Ha emberektől vagyon e tanács és dolog, semmivé lészen, ha pedig Istentől vagyon, ti fel nem bonthatjátok. Mindkét pályázó, némely darwinisták materialisticus következtetéseinek elvetésével, magát a danvinismust lényegében magává tévén, annak a positiv theológiai világnézetre romboló hatását beismeri, de nem átalán a vallásos világnézletre, mint igazra és a vallásra. ügy a kútforrásokat s azoknak meglehetősen szabad felhasználását, mint a mű általános tervrajzát, sőt a terjedelmet tekintve is (102. és 105. lap), a két mű egymásnak megfelelő.
