Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1875
38 lyrában érték el az uj iskola megkezdői, bár egynémely tagja az eposz és drámában is kitűnő művekkel gazdagitá költészetünket. A lyrában, különösen a forma tisztaságát illetőleg, Bacsányi János és Szentjóbi-Szabó László után és ezeket túlhaladva, Kazinczy Ferenc és Day ka Gábor tűntek ki. Majd ezeken is felülemelkedtek Csokonai Vitéz Mihály és Kisfahidi Sándor. Csokonai költői lelkének egész gazdagságát visszatükröző népies irányú lyrájával 1794-ben lépett fel először saját neve alatt (névtelenül előbb). Ebben a költői képesség s a nyelv bírása félreismerhetlen ugyan, de sok tekintetben érezhető az alnépiesnek izetlen hatása. Dalai („Lilla“) azonban költészetünknek még most is szebb gyöngyei közé tartoznak. Kisfaludi Sándor lyrai költeményei a szivvilág esményszerü elsorolásánál fogva az eposzi elembe is átcsapván, mintegy lyrai regényt képeznek. Ilyen: „Himfi szerelmei“ cimü költeményfüzete, mely a minő nagy hatást idézett elő, épen olyan átalakuláson vezette át lyrai költészetünket. Az eposz és dráma jelesebb képviselői szintén Csokonai és Kisfaludi Sándor. Amaz „Dorottya“, „Béka-egérharc“ vigeposzaival s „Tempeföi11, „Az özvegy Kornyóné“ sat. cimü drámáival. Emez „Regék a magyar elöidökböl“ (Tátika, Somié, Csobánc) eposzaival. És itt különösen Kisfaludi eposzai emelendők ki, melyek — mint Himfije — eddig alig észlelt hatást gyakoroltak a nemzetre. Ezekben Kisfaludi — épen mint lyrájában — nem marad szigorúan az elbeszélési elemben, hanem az egyéni érzéseket színezve, elbeszélési tárgyától eltér s a lyrai hangba csap át. Az uj iskola második időszaka (1807—19/20Oi vagyis a Kazinczy- köre költészetünket — a nemzet hanyatló politikai élete miatt —eszményi (ideális) irányban mivelte. Az elsilányult nemzeti életben nem talált a költészethez méltó tárgyat. Innen csak a szerelem, erény, barátság, az élet örömei és bajainak elvontabb fogalmai nyújtottak ahoz tárgyat. De másrészt az idegen, uj és ó klassikai minták és szellem átültetése folytán, az uj iskola (Kazinczy-köre) képviselője lett egyszersmind a klassikai iránynak. így a lyrában ódái-, lyrai epistolái- és epigrammjaival mindenekelőtt az uj iskola vezére Kazinczy tündökölt. Utána s az antik irányban őt is túlhaladva, a legnagyobb magyar óda-költő, a magyar Horác : Berzsenyi Dániel tűnt fel. Uj is- kola 180719/ /20*
