Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1875
36 Az ellenhatás visszahatást szül. A minő okok ellenhatásával elhallgatott nemzeties irányú irodalmunk s ebben költészetünk a XVIII-ik században, csaknem olyan okok visszahatásával ébredt az uj szebb életre, a XlX-ik század elején. Ott főuraink s a nemzet nagy részének idegenessége minden iránt, a mi nemzeti, előidézte a hanyatlás korát ; itt kivétel nélkül mindannak felkarolása, a mi hazafias, nemzeties, megteremtette irodalmunk újjászületését, az ébredés korát. Bessenyei György s irodalmi kartársai ; Kisfaludi Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Kisfalnál Károly, Vörösmarty Mihály, B. Józsika Miklós, B. Eötvös József , Jókai Mór, Tompa Mihály, Petőfi Sándor, Arany János sat. legujabbkori költészetünk halhatatlan bajnokai, kik közül az elsőbbek alvó költészetünket ébredésre, az utóbbiak pedig tevékeny virágzó életre, s minden irányban a legmiveltebb nemzetek költészetének színvonalára emelték. Az említett irodalmi férfiak voltak első alkotói és vezérképviselői költészetünk azon egymástól többé-kevésbé eltérő irányainak, melyekben az, az irodalmi XIX-ik század kezdetétől, 1872-től fogva miveltetett, s melyek folytán költészetünk mivelői között különböző irányú költői csoportok, irodalmi iskolák keletkeztek, a szerint t. i., amint vagy ugyanazon, vagy az egymást követő időkben, költészetünket vagy eltérő irányban, vagy magasabb fokra emelve mivelték. így keletkeztek mindjárt egy időben e század elején a francia, klassikai és népies iskolák ; ezt követte Kazinczy Ferenc és követőivel az uj iskola. Végre Kisfaludi Károly és követőivel a legujabb iskola, melynek iránya némi újabb elemek, kivált az uj népies felvételével napjainkig kihat. Az ébredést (1772—1807.) a francia iskola tagjai, (b. Orczi Lőrinc, Barcsai Ábrahám, Báróczy Sándor, Ányos Pál sat.) élükön Bessenyei Györgygyel, kezdték meg. Bessenyei s ez iskola több tagja, mint királyi testőrök, Bécsben elsajátítván a miveltebb német és francia nyelvet, s ugyanott szemtanúi lévén a német irók szerencsés törekvéseinek irodalmuk körül : a szép példa követésre buzditá őket saját nemzőtök irodalmának terén és különösen Bessenyei ösztönzésére munkához látva, követői lettek az ekkor csaknem az egész miveit Európában divatozó francia irodalmi iránynak, honnan az iskola aztán nevét is kapta. Főjellemvonása ez iskola működésének leginkább a költészetben és pedig a szinköltészetben nyilvánult. T. i. az előadásban a fenségesnek és szenvesnek (pathos) feltűnő kidomborodása. Miért is mükö- désök e téren volt leginkább sikeres ; bár másrészt müveiken annyira 17721807. Ébredés kora XIX sz.
