Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1875
1 32 Azonban Mátyás és a Jagellók korában a XV-ik században már kissé emelkedését vehetjük észre költészetünknek. Itt-ott találunk benne költői melegséget, képességet s leggyakrabban a hazafiui érzés hű kifejezését; gyakoriabb a rimelés, tagszámitás s a gondos vers- szakolás, de emellett a prózai hangtól sem mindig ment. Bizonyára e korbeli költészetünk lendületét a dicsőségteljes mozgalmas életnek köszönheti. A nagy Mátyás dicső tettei, győzelmes harcai nem hagyhatták érintetlenül e dalringatta nép, a magyar kedélyét. Az e korbeli vallási és világi költészetben már határozottabb irányokat vehetni észre. Képviselve volt az epikai, lyrai — ebben a népköltészeti — sőt a satyrai irány is. A epikából vagyis a vándor-dalnokok historiás énekeiből nem igen maradtak fenn korunkig, de létezésüket említik a történészek (Galeotti, Bonfini). A többi fajokból azonban elegendő számmal maradtak, mind világi mind vallási darabok. Sőt egy-két e korbeli költőnek nevét is fentartá az idő. Ilyenek Gergely és Gábor deákok. Ez utóbbi kedvenc költője volt Mátyásnak és bizonyára költői tehetsége nem lehetett csekély, ha a magas fokon álló idegen művészetet is ismerő és élvező nagy király gyönyörrel hallgatta őt is. E kor költője Cesinge János pécsi püspök is, költői néven: Janus Pannonius ; latin versein kívül kivált lelkesítő magyar harci dalaiért lett népszerűvé. A XVI-ik században a török elleni küzdelmek s a vallási és polgári harcok folytán mintegy a régi bajnoki korba helyeztetett át a nemzet. A sok harc fényes, vitéz tetteket szült, mik dalra serkenték a hegedűsök, dalosok és népköltők osztályát. így aztán az elbeszélő s e mellett a lantos és drámai költészet is meglehetős, sőt az elbeszélő, az úgynevezett historiás énekek által kitűnő lendületnek örvendett. A historiás énekek szerzői a vándor-dalnokok voltak, kiknek utolsója Tinódi Sebestyén deák e században élt és korában legnevezetesebb hegedűs volt. Összegyűjtött e nemű müveit Kolozsváron 1554-ben adta ki. A historiás énekekkel rokon bibliai versezetek (Gedeon históriája, Jónás próféta) és regés költészet is (Vitéz Francisko históriája. Szilágyi és Hajmási históriája. Argirus királyfi és egy tündér-leány sat.) miveltetett e korban és tárgy tekintetében elég kiterjedten. Sőt e században kezdetett meg a görög-római verssorok mintájára készült elbeszélő költészet is Erdösi (Silvester) János által. A tanköltészeti fajban is hagyott hátra e kor emlékeket, melyet ugv látszik három irányban müveitek, t. i. a sajátképeni tanköltemóXV. sz. XVI. sz.
