Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1875

U

A hetedik számú, eme jeligével ellátott mii iráut: „Az igazság szabadokká tesz titeket,“ kímélettel tartozunk. Csupán számot szaporít. Az egész dolgozat igen gyarló kísérlet. A ki egyházi szónoklat utján tanítani, nevelni akar, annak a komoly tanulmányozást ajánljuk.

3. A jogi szakban a Kövi Sándor néhai sárospataki volt jogtanár emlékére alapított Okolicsányi dijra, mely két korábbi évben ki nem adott dijakkal együtt most már 72 forintot tett, ezen kérdésre : „Mik voltak s hol állíttattak fel az úgynevezett Neoaquistica Comis- siók Magyarországot illetőleg? Meddig tartott működésük ? Anyagilag micsoda elvek képezték ez intézmény létezésének alapját ? Alakilag miféle eljárás szerint működött? s a jogelv, melyet magánosok ellenében az állam részéről érvényesítettek, mennyiben állhat meg az állambölcselet, a magyar államjog és a nemzetközi jog itélőszéke előtt?

Egy pályamű sem érkezett.

4. A Tóth-Fischerféle tavaly ki nem adott 30 frtos dijra, következő pályakérdés volt kitűzve : „Fejtessenek ki a hazai viszonyok folytonos tekintetbe vételével a forgalom (circulatio) elméletének keretében azon tényezők és intézmények, melyek a forgalmat gyorsítják; másrészről azok, melyek a forgalmat nehezítik ; továbbá a gyors és szabályszerű forgalomnak nemzetgazdasági s társadalmi következményei; de különösen hatása a nemzetjövedelem megoszlására.“ E pályakérdésre egy munka érkezett be. Jeligéje: „A mely népnek nincs forgalma és ipara, nincs élete“ (Erdélyi János).

Szerző dolgozatának bevezetésében szól a forgalomról, azután egy kis történelmi visszapillantást vet a közgazdasági eszmefejlődésre hazánkban, s úgy tér át azon tényezők ismertetésére, melyek a forgalom gyorsítását vagy hátráltatását célozzák ; szól nevezetesen a közlekedési ügyről, a pénzrendszerről, a tőkéről, hitelről, végül a forgalom nemzetgazdászati és társadalmi hatásáról s befolyásáról a nemzeti jövedelem megoszlására.

E beosztás mellett a feladvány sikeres megoldása lehetővé van téve, hogy a siker mégsem egészen teljes, annak oka az, mert szerző a jól elrendezett anyag felett nem volt képes uralkodni ; felfogásában önállóságra, alapos tanulmányozás hiányában, nem juthatott. Innen származnak azon értelmetlenségek, melyek a dolgozat nehezebb, elméleti részében előfordulnak. Gyakorlati észrevételei azonban talpra esettek, előadása a practikus kérdésekben értelmes. A felhasznált forrásokat szorgalmasan kiaknázta, adataikat csoportosította és feldolgozta, több helyütt sikerült megjegyzésekkel kisérte ; kiváló előnye az, hogy irálya folyékony. Az ilyen komoly igyekezet, törekvés megérdemli a mél-