Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1872

24 öregbítette, addig más felől pénztárát is meglehetősen megtöltötte. Az énekkar rendes tagja az orszá­gos magyar daláregyesületnek, s mint ilyet, erős kapocs köti a hazai dalművészet mivelése végett alakult országos dalegylethez ; e kapocsnál fogva juthat el a nyilvános élet színpadára, képviselve a három század mohától belepett, de ifjú szellemtől lelkesített főiskolát. Ily kedvező alkalom volt az 1872. évi szeptember 5—9-iki napjain tartott országos dalárünnepély Nagyváradon, hol az énekkar saját erejéből szerzett díszes zászlója alatt, saját költségén 13 tag által képviseltette magát, s ha erői­nek véletlen megapadása következtében mint versenyző tag nem szerepelhetett is, de számos más tár­sulattal szemközt fényesen kiállotta a versenyt és nem minden babér nélkül tért haza. Az énekkar életrevalósága, képessége, az iránta mutatott érdekeltségről tesznek tanúbizonyságot azon vidéki sze­replések, melyeken ez évben 5 alkalommal részt vett. Helyben szerepelt az énekkar 9-szer gyász-szer­tartásokon, melyek közül legfájdalmasabb volt rá nézve legutóbbi szereplése, midőn a valódi benső fájdalomszülte hangok saját szivét sebzették meg legelőbb ; mert egyik legjelesebb, legtehetségesebb és leglelkiismeretesebb tagja, Tóth Gyula koporsója felett hangzottak. Mint legnevezetesebb s legragyogóbb pont emelkedik ki ez év eseményei közül folyó év május 8-án Miskolcon való szereplése, nagyméltóságu báró Vay Miklós ő kegyelmességének jubilaeu- mán, hol az egész magyar protestáns egyház küldöttei előtt szép tanúbizonyságát adta életrevalóságá­nak ; az ekkor és az estve tartott díszhangverseny alkalmával szerzett babér megnyugtató jutalom az énekkar minden tagjának. Az énekkar a mellett, hogy saját tehetségéhez képest igyekezett a szellemi téren előhaladást tenni: meglehetős anyagi alapot is rakott össze, mely annyival is méltóbb a megem­lítésre, mivel az egyedül saját küzdelmének, saját fáradozásának gyümölcse. A bevételi és kiadási rovatokat összevetve, pénztári állása következő : Bevétel a múlt évivel 756 frt. 23 kr. Kiadás .....................571 frt. 14 kr. Maradék .... 185 írt. 09 kr. A kiadások tetemességét növeli azon körülmény, hogy ez évben vette az énekkar mindkét díszes lobogóját s ez év folyamán adott jótékony célokra 100 frtot ; 50-et az országos daláregyesület­nek, 50-et a miskolci helvét hitvallású lyceum tápintézetének. Mint nevezetes tényt fel lehet említeni azt is, hogy ez évben alapittatott meg az énekkar állandó tőkéje ; ugyanis a nagytiszteletü s tekintetű egyházkerületi küldöttség által e célra adott 10 frtot a kar bizottsága még 20 írttal megtoldotta oly céllal, hogy mig e tőke 100 írtra nő, saját kebelében a többi pénztől külön, kamatoztassa; azután pedig biztos pénzintézetben gyümölcsöztesse, hogy e gyümölcsök majd mint ösztöndijak szolgálhassanak a jelesebb tagok számára. Az énekkar pénz-, könyv- és képtára, valamint zászlói és egyéb tulajdonai az elnök kezelése alatt vannak. Ez évi elnöke Molnár Tajos, IV. éves akadémiai polgár. 2. A magyar irodalmi önképző társulat helyzete Baczoni Lajos önképzőtársulati titkár [III. éves joghallgató] jelentése szerint. A magyar irodalmi önképzö társulat a lefolyt tanévben nem tüntet fel valami fényes képet. Átalában véve e társulat ifjúságunk körében már néhány év óta fokozatos hanyatlásra van kárhoztatva, közérdekűségében mindinkább vészit s úgy látszik, hogy egy-két az eszméért lelkesülni képes egyén buzgalmán kívül semmi más, mint egy virágzó múlt élő emléke az, a mi az átalános közöny dermesztő hidegében eddig is legalább tengéletet biztösitott számára. És ifjúságunk e passiv magatartása az önképző-társulat magas céljával szemben annyival elszomorítóbb, mivel teljesen jogosulatlan és mivel a társulat létezésének szükségessége — tekintve szellemi látkörünk terjedelmét és korunk átalános irányát — ha a múltban valaha, úgy mindenesetre a jelenben igazolva van. De vegyük a jelen képének megalkotásához alapszín gyanánt magát a számadatok összeve­tését, mint a mely a iegszembeszökőbben tárja föl a helyzetet. Az 1869—70. iskolai évben a társulati tagok száma volt 54. 1870—71-ben 35. 1871—72-ben 27, mig a jelen évben alig 21. Tehát a felvett négy év alatt a tagok száma 33-mal szállott alább ; úgy hogy ha az évenkénti hanyatlás e négy évi arányt továbbra is megtartandja, a jövő iskolai évben a társulat alig fog megalakulhatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom