Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1858
<§324® 0 rész tes z. (elvéve a hamvvedret.) Nem hagyhatom, nem — Elektra. Jaj miattad énnekem Oreszt ! ha nem temethetem hamvad’ se el. Oresztesz. Szerencse-szót ejts ! mert keservre nincs okod- Elektra. 1180. Hogyan? siratni hunyt fivérem’ nincs okom? Oresztesz. Nem illik róla néked illyet mondani. Elektra. Az elhunythoz tehát oly méltatlan vagyok?. Oresztesz. Méltatlan ? semmiképen ; ám ez *) nem tied- E 1 e k t r a. De az, ha benne Oresztesz hamvát hordozom. Oresztesz. 1185. Oreszteszét ? nem: ez csupán koholt beszéd. Elektra. Hol van tehát szegénynek sirja őneki ? Oresztesz. Sehol; hiszen ninc3 sirja annak a ki él. Elektra. Mit mondasz ifjú? Oresztesz. Szent-való minden 3zavam. Elektra. Hogy élő volna ő ? Oresztesz. Ha én élő vagyok. Elektra. 1190. Te vagy talán ő? Oresztesz. lm tekintsd atyámruli Pecsétgyűrűm’, és megtudod : való-e szóm. Elektra. Oh drága nap ! Oresztesz. Drágának mondom én is ezt. Elektra. Oh drága hang !... megjöttél ? Oresztesz. Nem más mondja azt. Elektra. Karom téged’ tart? Oresztesz. ,Vajha mindig tartanai Elektra 1195. Lássátok, drága hölgyek s honleányok, itt Oreszteszt, a ki egy koholt csel-terv szerint Meghalt, de éppaz által tartaték meg is. K a r. Látjuk leányom, és e sors-forditlaton Örömköny hull alá szeműnk pilláiról. Elektra. (Dal •) 1200. Oh hősi sarj ! Ki legkedvesebb atyától eredsz ; lm itt vagy tehát! Jövél, föllelted és szemléled kedvesid’. Oresztesz. Megjöttem ; ám várj türelemmel s csendesen. Elektra. 1205. S mi jóért? •) 1200—1218=1219—1237. Dalpár. 1200. — w aztán trimeterek. 1207. ') a hamvveder s az a mi benne van.
