Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1858
'—<si21ss> Elektra. Ily elvekhez sosem szabandom éltemet. Khrüszothemisz. 1015. De igy ha tészsz: dicsérni fogsz még engemet. Elektra. így is teendek, mit se tartva tőled, én. Khrüszothemisz. Komoly szándékod ez ? terved’ nem másitod ? Elektra. Merthogy'mi sincs a rósz tervnél veszélyesebb. Khrüszothemisz. Úgy látom én hogy mit se adsz szavamra te. Elektra. 1020. Ez elvem’ rég meg'állapítám, nem ma csak. Khrüszothemisz. Hát elmegyek, mivel te sem birod szavam’ Dicsérni s én sem a te észjárásodat. Elektra. Csak menj be, én követni nem foglak soha, Bármint óhajtsd is azt; mert ily haszontalan 1025. Dolgot nagy balgaság csak megpróbálni is. Khrüszothemisz. No hát, ha épp’ bölcsnek hiszed magad’, mamaradj E bölcseségnél ; egykoron, ha majd nyomor Mélyébe hullsz, helyeslended beszédemet. (el, be a házba.). Kar. (1-ső Dal. ’) Látván, hogy ott — 1030. fönn **) a legérezőbb szivű szárnyas ***) azoknak, a kik őt •) V. 1029—1041=1012 — 1054 Első Dalpár. ") az épület-tetőkön. "') a gólyák, kiket a régiok a szülékiránti kegyelet mintaképeiül tartottak létrehozák s apolgaták tápja felől minő gondos : hát mi miért nem eként cselekszünk? 1035. Zevsz villámira s sglakó Jognemtőre ! sokáig nem Késik a lakolás már. Földi Hir! oh kiáltsd a’jajszót s a kincs gyalázatot 1040. Földnek alá le : hallják meg magzati azt odalenn Atrevsznek. (1-ső Ellendal.) Házukbul im — • már a fiú hogy el- kihalt ; és a viszályt a két leány 1045. közt nem egyenlité ki a hiv szeretet s ragaszkodás; s egymaga hányatik a baj- ártól Elektra, atyja után, miként a bus fülmile, sirva és 1050. nyögve szüntelenül ő. Halni nem is remeg, de kész válni a léttül, hogyha elvesztheti azt a két gyilkost; hát van-e ily hü s igaz leány több? (2-ik Dal.') 1055. Kit szültek nemes ősök: A család jó hirnevén csorbát nem ejt az rút élettel. Bús éltet így élsz te önkénytesen, nemes hölsy>.. Hogy azt leküzdve a mi rút, legyen a dij érte kétszeres: 1060. Legyen neved,, jó s eszélyes egy lyány.“ (2-ik Ebenda!). Élj, és kincs -— s hatalomban Múld felül úgy ellenid’ mint most nekik vetve alájok vagy. Mert nem lelem kellemesnek te- sorsodat bár: 1065. De elnyered a kegyelet —e főerénynek, a melyet Zeüsz Felette kedveli — dicső jutalmát. (Oresztesz, Püladesz és nehány kisérőik föllépnek a hamvvederrel.) Oresztesz. Oh nők, jó útasítást haliánk- é ? s hová Célunk kívánja, jól megyünk- e mink oda? K a r. Es mit kereszsz ? s mi célja jöttödnek valyon? •) V. 1055-1060—1071 1060. Második Dalpár.
