Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1858
—<§536^— bői folytonosan kapjuk a birodalmi geológiai társulat évkönyvét, és a birodalmi kormány lapot. Ez évben ritka szellemi találkozás jutott könyvtárunknak osztályrészül. Egy tudományos kincs emeltetett abból ki, és egy művészeti kincs helyzetett abba be. A honi történelem nagy búvárának Szombathy Jánosnak kézirata, mely a főiskola harmadfélszáz éves történelmét a leghitelesebben constatirozva adja, szinte félszázad óta vesztegel földgyomrában rejlő kincs gyanánt, könyvtárunk polcainak rejtekében. E történelmi kincs a néma polcok közűi kiemelve a tudós világnak adatik át — épen most lévén sajtó alatt, csinos kiadásban, homlokzatán a tudós szerző képét viselve csakhamar meglátandja a napvilágot, melyre belbecsénél fogva elannyira érdemes és fóljogosult. Ezen becses kincs helyett, melyet könytárunk a világnak átadott, különös, szellemvilági cserénél fogva más kincset kapott, és hogy ezen csere annál jellemzőbb legyen, épen oly egyenest illeti ez főiskolánk belvilágát, mint amaz a külvilágot. Egy tized leszámításával épen most kétszáz éve, hogy Komnai Amos János, ez a tanrendszerben korszakot alkotó férfiúé főiskolát, melynek körében négy évig működött, szellemileg ujjászülé. E nagy férfiú művészileg öntött mellszobra ez idén helyzetett be könyvtárunkba. Köszönet a nemes báró iljabb Vaji Miklós úr ö nagyságának , ki művészi tehetségének ezen valóban mestermüvében oly férfiú képének adott kinyomatot, Ilinek emlékezete nemcsak mint pataki tanárnak, hanem úgy is, mint a nevelés-ügy egykori európai kirü bajnokának méltán áldott. A növendékek tudományos tevékenysége buzdítása végett a Vaji és Pétzeli-féle dijak ez évben is kitüzettek. Egy részről prédikáció készítése volt a föladat következő alapigéről: más fundamentomot senki sem vethet azon kivül mely egyszer vettetett mely a Jézus Krisztus 1 Kor. 3: 11. — Más részről egyházi egyszersmind magyar irodalmi értekezés kivántatott, melynek föladata volt : adassék elő a magyarországi protest, egyházi szónoklat jelen álláspontjának jelleme — muttatassék ki írókból vett adatokkal a múlt és jelen közötti különbség — mulattassanak ki azon tényezők melyek a múlt és jelen álláspont közti különbséget szellemi tekintetben eredményezték.“ Az első föladatra öt, a másodikra három pályamunka adatott be. A beadatott öt egyházi beszédek közül következő jeligékkel ellátott munkák érdemesítettek jutalomra : „én vagyok út élet és igazság“ és „pabulum animarum est sermo divinus.“ A jutalomra érdemesített munkák szerzői Nikházi László és Forrai Lajos theologusok. Az értekezések közül következő jeligés munkák kapták a jutalmakat: „a szónoklatnak gyakorlati célja van,“ és „qui nunquam male nunquam bene.“ Varga József és Horváth Károly theologusok dolgozatai. Mélyen tisztelt Gyülekezet! az igazgatói tudósítás megtételével, hivatalos kötelességem végteendőjét tettem meg. Vége szakadt reám nézve a hivatalnak, melynek bajait s fáradalmait egy éven át hordozám. Távozom innen iskolai dolgaink folyamának örvendetes érzelmével, és ideje is már hogy jót mondjak e főiskolának, melyről hivatalos tudósitá-