Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1858

—<§536^— bői folytonosan kapjuk a birodalmi geológiai társulat évkönyvét, és a birodalmi kormány lapot. Ez évben ritka szellemi találkozás jutott könyvtárunknak osztályrészül. Egy tu­dományos kincs emeltetett abból ki, és egy művészeti kincs helyzetett abba be. A honi tör­ténelem nagy búvárának Szombathy Jánosnak kézirata, mely a főiskola harmadfélszáz éves történelmét a leghitelesebben constatirozva adja, szinte félszázad óta vesztegel földgyomrában rejlő kincs gyanánt, könyvtárunk polcainak rejtekében. E történelmi kincs a néma polcok közűi kiemelve a tudós világnak adatik át — épen most lévén sajtó alatt, csinos kiadásban, homlokzatán a tudós szerző képét viselve csakhamar meglátandja a napvilágot, melyre bel­becsénél fogva elannyira érdemes és fóljogosult. Ezen becses kincs helyett, melyet könytárunk a világnak átadott, különös, szel­lemvilági cserénél fogva más kincset kapott, és hogy ezen csere annál jellemzőbb legyen, épen oly egyenest illeti ez főiskolánk belvilágát, mint amaz a külvilágot. Egy tized leszá­mításával épen most kétszáz éve, hogy Komnai Amos János, ez a tanrendszerben korszakot alkotó férfiúé főiskolát, melynek körében négy évig működött, szellemileg ujjászülé. E nagy férfiú művészileg öntött mellszobra ez idén helyzetett be könyvtárunkba. Köszönet a nemes báró iljabb Vaji Miklós úr ö nagyságának , ki művészi tehetségének ezen valóban mester­müvében oly férfiú képének adott kinyomatot, Ilinek emlékezete nemcsak mint pataki ta­nárnak, hanem úgy is, mint a nevelés-ügy egykori európai kirü bajnokának méltán áldott. A növendékek tudományos tevékenysége buzdítása végett a Vaji és Pétzeli-féle dijak ez évben is kitüzettek. Egy részről prédikáció készítése volt a föladat következő alap­igéről: más fundamentomot senki sem vethet azon kivül mely egyszer vettetett mely a Jé­zus Krisztus 1 Kor. 3: 11. — Más részről egyházi egyszersmind magyar irodalmi érteke­zés kivántatott, melynek föladata volt : adassék elő a magyarországi protest, egyházi szó­noklat jelen álláspontjának jelleme — muttatassék ki írókból vett adatokkal a múlt és jelen közötti különbség — mulattassanak ki azon tényezők melyek a múlt és jelen álláspont közti különbséget szellemi tekintetben eredményezték.“ Az első föladatra öt, a másodikra három pályamunka adatott be. A beadatott öt egyházi beszédek közül következő jeligékkel ellátott munkák ér­demesítettek jutalomra : „én vagyok út élet és igazság“ és „pabulum animarum est sermo divinus.“ A jutalomra érdemesített munkák szerzői Nikházi László és Forrai Lajos theologusok. Az értekezések közül következő jeligés munkák kapták a jutalmakat: „a szónok­latnak gyakorlati célja van,“ és „qui nunquam male nunquam bene.“ Varga József és Horváth Károly theologusok dolgozatai. Mélyen tisztelt Gyülekezet! az igazgatói tudósítás megtételével, hivatalos köteles­ségem végteendőjét tettem meg. Vége szakadt reám nézve a hivatalnak, melynek bajait s fáradalmait egy éven át hordozám. Távozom innen iskolai dolgaink folyamának örvende­tes érzelmével, és ideje is már hogy jót mondjak e főiskolának, melyről hivatalos tudósitá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom