Sarasotai Magyar Hirmondó, 2003 (9. évfolyam, 1-10. szám)

2003-06-01 / 6. szám

In Memóriám. Szomorú szívvel tudatjuk olvasóinkkal, hogy dr. Vajda Sándor hosszú betegség után április 16-án szeretett Ibikéje kaijaiban örökre lehunyta szemét. Dr. Vajda Budapesten született és vegyészmérnök doktori diplomáját a svájci Eidgenössische Technische Hochschule-n kapta. Szaúd Arábiában a King Fahad Egyetemen hét évig volt az Ásvány és Kőolaj tanszék professzora. Mint tudományos kutató az IBM vállalatnál tagja volt annak a kutató csoportnak, ami a polyurethane-t és annak sokféle alkalmazását feltalálta és kidolgozta. Özvegye Vajda Violet/Ibike/ férje emlékére $500-t adományozott a Kossuth Klubnak. Köszönjük, hogy mély gyászában gondolt erre.

Adományok. Köszönetét mondunk Radnay Éva tagtársunknak $500-os adományáért. Nógrády László „Az Ősz” című eredeti olajfestményét Dr. Szép Márta tagtársunk a klubnak adományozta. A kerettel együtt mintegy 97 cm x 76 cm méretű képet a novemberi hangversenyek javára megvételre kínáljuk fel olvasóinknak. Kérjük, hogy az érdeklődők jelezzék címünkön ha a képet meg szeretnék nézni.

Budapesti Levél. Áprilisban két kiemelkedő előadást láttunk Budapesten: Dohnányi Ernő „A Vajda Tornya” című operájának felújítását az Erkel Színházban és Ibsen „Peer Gynt” című színművét a Nemzeti Színházban. Az opera rajongók se jöjjenek zavarba, ha nem hallottak az 1922-ben írt Dohnányi műről: az 1945 utáni ostoba és rosszindulatú „kultúrpolitika” teljes sikerrel elhallgattatta ezt a zeneileg és tartalmilag egyaránt csodálatos művet. Zenéje nem „magyaros,” de egy ízig-vérig magyar zeneszerző Európai szintű, késői romantikus stílusban írt alkotása. Meséje a honfoglaló magyarok küzdelmeit eleveníti fel, Erdélyben játszódik és a székely-magyar összefogást hangsúlyozza a besenyőkkel vívott harcokban. Van benne ármány és szerelem, és táltos, és áldozat vállalás, komoly drámai konfliktusok—tehát igazi zenedráma a klasszikus operák legjelesebb hagyományai szerint. A nagyszerű előadást Győriványi Ráth György (a Magyar Állami Operaház tiszavirág életű igazgatója) felkérésére Nagy Viktor rendezte. A második szereposztásban a tenor főszerepet Fekete Attila énekelte.

A Nemzeti Színházban a „főszereplők” a színház épülete, környezete és közönsége. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem új épületcsoportjával szemben a pesti oldalon, a Dunából mintegy hajóként kiemelkedő színház eredeti elképzelés. Az épület előtti víztükörbe omlott ó-görög színház romjai arra utalnak, hogy a modem színház klasszikus tradíciókra épül. Magyar színházi tradícióinkra emlékeztetnek a főbejárathoz vezető sétány mentén az elmúlt 150 év kiemelkedő színész egyéniségeit ábrázoló szobrok és domborművek. A színház belsőépítészeti kivitelezését a legnagyobb gonddal és ízléssel valósították meg: márvány és mahagóni, kristály csillárok és mélykék bársony, és a büfében a régi nagy színészek arcképcsarnoka. Magyarország büszke lehet rá, hogy a „nemzet színháza” végre méltó környezetben csillog a Duna partján, a Lágymányosi Híd pesti hídfőjénél, az újjászülető dél-Ferencváros tőszomszédságában. A szinte száz százalékban magyar közönségről csak annyit jegyzünk meg, hogy ilyen választékos eleganciával öltözött nézőkkel sehol máshol nem találkoztunk Budapesten. A „Peer Gynt” előadását a norvég Kai Johnsen rendezte, a modem (minimalista!) díszletek hatásosak voltak, a színészek kitűnőek.

2