Oberlander Báruch rabbi (szerk.): Mózes imája. Sábeszi imakönyv. Magyar fordítás és fonetikus átírás - Klasszikus zsidó művek magyarul 7. (Budapest, 2009)

Használati utasítás

rint írtuk át, figyelembe véve azt, hogy a könyv egyik célja, hogy segítségével a zsinagógái szertartás minél jobban követhető legyen. Az askenáz kiejtésen belül is több kiejtésmód létezik, mi az egyik legelterjedtebb askenáz ejtésmódot választottuk. Egyes dalok - a szokásos éneklési típusuknak megfelelően - nem askenáz hanem szefárd kiejtéssel lettek átírva.

8. A héberben, van egy pár olyan hang, amely a magyár nyelvben nem használatos. Ezeket a hangokát egységes rendszert kialakítva jelöltük:

• Az erős ״h”-t adó ehet és cháf betűknél ch־t írtunk (hasonlóan a magyar ״technika” szóhoz).

• Azokon a helyeken, ahol ezt c betű előzi meg, a helyes olvasás érdekében a c’ch jelölést alkalmáztuk.

• Az e és az egészen rövid ö közötti hangot jelző suá magánhangzót ö betűvel jelöltük.

9. Előfordul, hogy egy-egy mondat fordítása vagy fonetikus átírása a héber szöveget megelőző vagy követő oldalra került.

10. A magyar szövegben csillaggal jelölt részek magyarázata az oldal alján, lábjegyzetben található.

11. A bekeretezett szövegekben találja meg az érdeklődő az egyes imákhoz, esetleg szokásokhoz kapcsolódó általános tudnivalókat, kiegészítő információkat.

12. Annak ellenére, hogy a könyv neve Sábeszi imakonya, a tartalma olyan gazdag, hogy más napokon is használható. Használatos lehet például a hétköznapi mincha (délutáni) ima vagy az asztali áldás, az ünnepi gyertyagyújtás, vagy az ómerszámlálás során, amelyek fonetikus átírással csak ebben az imakönyvben találhatók. A hétköznapi mincha Ámidája (31-53. oldal) más hétköznapi imáknál is használatos. A péntek esti mááriu az Ámidáig (64-93. oldal) megegyezik a hétköznapi máán'uval.